A szigorítás határozott folytatása szükséges az MNB szerint

Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé - áll a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának a keddi kamatemelést indokló, az MNB honlapján publikált közleményében.A monetáris tanács kedden az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeléséről döntött, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 11,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 14,25 százalékra növelte. A közleményben rögzítették, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelését tartják indokoltnak.
    

A korábbi indoklásokkal összhangban megerősítették: az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.


A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét. Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében. A gazdasági helyzetet értékelve megállapították: az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban, amit a romló bizalmi indikátorok is alátámasztanak.


A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai, illetve az európai aszályhelyzet tovább növeli a külső inflációs hatásokat a következő hónapokban, ugyanakkor a visszaeső gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2023-tól várhatóan a nyersanyag- és energiaárakkal együtt a globális infláció is mérséklődik - áll a közleményben.
    

A közleményben kifejtik: a magyarországi GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek - elsősorban a lakossági fogyasztás - járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.
    

2022 júliusában az éves összevetésben számított infláció 13,7, a maginfláció 16,7 százalék volt. Az éves bázisú infláció az előző hónaphoz képest 2,0 százalékponttal emelkedett, ami leginkább az élelmiszerek, az iparcikkek és az alkohol-, dohánytermékek áremelkedéséhez köthető. A havi árváltozás közel felét az élelmiszerek árnövekedése okozta. A termelői árak továbbra is gyors ütemben emelkednek, és széles körben beépülnek a fogyasztói árakba. Az inflációs várakozások magas szinten alakulnak.
    

Az MNB szerint az őszi hónapokban a globális inflációs közeg alakulásához hasonlóan az infláció további növekedése várható. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt hozzájárulnak a fogyasztói árak emelkedéséhez. Ugyanakkor a globális recessziós félelmek erősödése és az abból fakadó nyersanyagár-csökkenés várhatóan az év végétől mérsékli a külső inflációs hatásokat.
    

Az államháztartás központi alrendszere 2022. júliusban jelentős, több mint 250 milliárd forintos pénzforgalmi többlettel zárt. A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,7 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet. A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik.


A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, amelyek termelésének felfutásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet - írták.


(Forrás: MTI)