A tömegközlekedési jegyárbevétel mintegy fele már automatákból származik Budapesten
Alig másfél év alatt megszokták és megkedvelték az utazók a Budapesten felállított háromszáz tömegközlekedési jegyértékesítő automatát, a jegyárbevétel mintegy fele az automatákból származik - közölte a berendezéseket gyártó Scheidt&Bachmann szerdán az MTI-vel.
A német cég közleménye szerint az előzetes tervekhez képest mintegy húsz százalékkal több tranzakciót bonyolítanak az automaták. Ma már a teljes jegyárbevétel mintegy felét ezek a berendezések "termelik", volt olyan nap, amikor az automaták csaknem negyedmilliárd forintnyi bevételt értek el.
Hraboczki Márton, a Scheidt&Bachmann Hungary ügyvezető igazgatója szerint az automaták sikerének egyik oka a bankkártyás fizetési lehetőség: a bevételt tekintve a forgalom mintegy 45 százalékát a kártyás fizetések adják, azok átlagos értéke jóval magasabb, mint a készpénzeseké, ugyanis csupán minden negyedik tranzakció kártyás fizetés.
Az ügyvezető tapasztalatai alapján a magyarok az átlagnál (nagyjából 24 hónap) hamarabb érték el az iparágra jellemző, automaták által bonyolított értékesítési arányt. A jegy- és bérletkiadó automaták telepítése 2014. március 28-án kezdődött, azóta háromszázat helyeztek üzembe a fővárosban, és hamarosan újabbakat szerelnek fel.
A közleményben kiemelték, hogy a budapesti elektronikus jegyrendszer kiépítésének folyamata újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis a nyár végére - az ütemtervnek megfelelően - lezárult a tervezési fázis.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetése egész Budapestre nézve komoly gazdasági előnyökkel járhat. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetésével az összesített jegyárbevétel növekszik, miközben a költségek nagymértékben csökkennek. Az így megtakarított pénzt a tömegközlekedési cégek a szolgáltatások színvonalának emelésére tudják fordítani - olvasható a közleményben.
MTI
A német cég közleménye szerint az előzetes tervekhez képest mintegy húsz százalékkal több tranzakciót bonyolítanak az automaták. Ma már a teljes jegyárbevétel mintegy felét ezek a berendezések "termelik", volt olyan nap, amikor az automaták csaknem negyedmilliárd forintnyi bevételt értek el.
Hraboczki Márton, a Scheidt&Bachmann Hungary ügyvezető igazgatója szerint az automaták sikerének egyik oka a bankkártyás fizetési lehetőség: a bevételt tekintve a forgalom mintegy 45 százalékát a kártyás fizetések adják, azok átlagos értéke jóval magasabb, mint a készpénzeseké, ugyanis csupán minden negyedik tranzakció kártyás fizetés.
Az ügyvezető tapasztalatai alapján a magyarok az átlagnál (nagyjából 24 hónap) hamarabb érték el az iparágra jellemző, automaták által bonyolított értékesítési arányt. A jegy- és bérletkiadó automaták telepítése 2014. március 28-án kezdődött, azóta háromszázat helyeztek üzembe a fővárosban, és hamarosan újabbakat szerelnek fel.
A közleményben kiemelték, hogy a budapesti elektronikus jegyrendszer kiépítésének folyamata újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis a nyár végére - az ütemtervnek megfelelően - lezárult a tervezési fázis.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetése egész Budapestre nézve komoly gazdasági előnyökkel járhat. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetésével az összesített jegyárbevétel növekszik, miközben a költségek nagymértékben csökkennek. Az így megtakarított pénzt a tömegközlekedési cégek a szolgáltatások színvonalának emelésére tudják fordítani - olvasható a közleményben.
MTI
Hozzászólások