Áder János: fontos a GDP-n túl is gondolkodni
A GDP-n túli gondolkodásról, Kína, az Egyesült Államok és az EU fenntarthatósági és gazdasági hatékonyságának összehangolására irányuló törekvéseiről beszélgetett vendégével Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának kedden megjelent jubileumi, 150. adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke Kínáról szólva kiemelte: ellentmondásos a kép: Kína tett egy lépést egy fenntarthatósági fordulat irányába, 15 éve felülbírálta hagyományos iparpolitikáját. Elindult a szélerőművi, naperőművi kapacitás bővítése, az akkumulátor technológia fejlesztése, és mind a háromban piacvezetővé válik.
A műsor vendége, Bartus Gábor közgazdász, egyetemi oktató, az Országgyűlés mellett működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára elmondta: Kína a legtöbb környezeti mutatóban rosszul teljesít, csak az ökológiai lábnyoma versenyképes az EU-val, Egyesült Államokkal. Az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás 2000 óta a két és félszeresére nőtt Kínában. Igaz, hogy eközben a GDP a hatszorosára.
A gazdasági bővülés és az urbanizáció hihetetlenül rossz levegőminőséget okozott Kína nagyvárosaiban, a kínai vezetés úgy gondolja, hogy ez így nem mehet tovább.
Áder János az Egyesült Államok klímapolitikája politikája kapcsán megjegyezte: "vizet prédikál és bort iszik". Van egy hullámzás az Egyesült Államok klímapolitikájában Kiotó óta. "Párizs után is ezt láttuk, visszalépnek, kilépnek, visszalépnek."
"De ha nem azt nézem, hogy a demokrata kormányok elkötelezettek a klímapolitika tekintetében, a republikánusok, most jelen esetben a Trump pedig inkább a klímaszkeptikus álláspontot figyeli, hanem azt nézem, hogy közben milyen reálfolyamatok zajlanak, például az olajkitermelés és a gázkitermelés tekintetében, akkor olyan nagy különbséget a kormányzati produkcióban nem látok" - mondta a volt államfő.
Bartus Gábor ezzel kapcsolatban kifejtette: az üvegházgáz-kibocsátás stabil volt a fiatalabbik Bush második periódusának a kezdetéig, akkor meredeken csökkent, s ez azóta is tart, csak már jóval kisebb meredekséggel. Tehát az Obama, az első Trump és a Biden kormányt üvegházgáz-kibocsátás szempontjából a tényleges mért makroadatokat tekintve nem lehet megkülönböztetni. Az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás szempontjából az Egyesült Államok még mindig toronymagasan az első, s az ökológiai lábnyoma is a legrosszabb.
Bartus Gábor elmondta: ha Magyarországot nézzük, akkor az ökológiai lábnyomunk viszonylag alacsony, mert Magyarország fogyasztási szempontból az EU egyik legszegényebb országa, a háztartások fogyasztása tekintetében Bulgáriával verseng az utolsó helyért, s ez a környezeti lábnyomot alacsonyan tartja.
Áder János az EU-ról szólva emlékeztetett arra, hogy több mint 400 milliós piaccal, komoly gazdasági teljesítménnyel bír. Nagyon komoly ideológiai elköteleződés van jó néhány országban és az unió vezetői részéről is egy fenntarthatósági fordulat, a klímasemlegesség elérése szempontjából.
Bartus Gábor elmondta: az EU környezeti teljesítménye szinte összehasonlíthatatlanul jobb, mint Kínáé és az Egyesült Államoké. Az EU-ban messze legalacsonyabb az egy főre eső üvegházgáz-kibocsátás és az egy főre eső anyaghasználat. Az anyaghasználat terén Európa az egyetlen, amelyik az elmúlt negyed évszázadban elérte, hogy miközben volt 1-2 százalékos gazdasági fejlődés, kevesebb anyagot használ a gazdaság mint 2000-ben.
Áder János felvetette azt is, hogy a GDP számításnak komoly korlátai vannak. Emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt Budapesten, a World Science Fórumon mutatták be a fenntarthatóság mérésére szolgáló új mérőszámot. Ezt a Kék Bolygó Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Bank, a Makronóm Intézet és a Hétfa Kutatóintézet szakértőivel közösen dolgozták ki. Milyen esélye van a GDP-n túli, a GDP-t kiegészítő egyéb tényezőket, a gazdasági tevékenység környezeti, egészségügyi, társadalmi hatásait is mérő számítások, módszerek bevezetésének?
Bartus Gábor elmondta: a GDP, azaz bruttó hazai termék fogalmát az 1930-as években fejlesztették ki azért, hogy a politikai-gazdasági döntéshozók számára konjunktúramutatót kreáljanak, ami előre jelzi a gazdasági sokkokat, amikbe a világ beleesett az 1920-as évek végén. Aztán elkezdték általános jóléti mutatóként használni: azaz, amelyik országban magasabb az egy főre eső GDP, ott jobb élni. Fejlett országokban választás dőlhet el azon, hogy a GDP hogyan alakult.
Csakhogy az élet bonyolultabbá vált, sokkal több szolgáltatást veszünk igénybe, amit nehezebb számba venni, mint régen, amikor a gazdaság olyan értelemben jól megfigyelhető volt, hogy "a termékek lepotyogtak a gyártószalagról, és azokat könnyű volt megszámolni". Óriási forgalmat generálnak például a közösségi media platformok. A gazdaság megváltozott, és ezért a GDP-t már bonyolultabb megállapítani.
Továbbá, minél fejlettebbek vagyunk, annál több olyan jólétet befolyásoló tényező van, ami nem piaci kapcsolatokból származik, tehát definíció szerint nem lesz benne a GDP-ben. Közgazdászok szerint fejlett országokban a jóllét 10-40 százalékát nem méri a GDP. A cél az, hogy jóllétnek olyan dimenzióit is próbáljuk mérhetővé tenni, amit a GDP nem mutat meg - fejtette ki Bartus Gábor.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások