Agrárkamara: akár duplájára is növelhető a magyar kertészeti ágazat kibocsátása
Felidézte: a rendszerváltás óta Magyarország zöldségtermelése harmadával csökkent, 2,4 millióról 1,6 millió tonnára, gyümölcstermelése pedig mintegy a felére, 1,4 millióról 750-800 ezer tonnára csökkent. Az évi közel 2,5 millió tonna átlagos zöldség-, gyümölcstermés akár 1 millió tonnával lenne növelhető az agrárkamara országos osztályvezetője szerint.
Ezért a főbb célkitűzések között említette a post harvest tevékenység, azaz a betakarítás utáni műveletek fejlesztését. Ebbe beletartozik a szedés, az előhűtés, az osztályozás, a csomagolás, a szállítás és a tárolás is, amelyek során a megtermelt gyümölcsből, zöldségből a piaci igényeknek megfelelő árut állítanak elő.
Megoldandó feladatnak tartja Mártonffy Béla a növényvédelmi előrejelző rendszer kertészeti irányú fejlesztését, a kiskultúrás növényvédőszer engedélyeztetés egyszerűsítését, a gyógynövényágazat adatszolgáltatási rendszerének újragondolását és az ágazatban használt vámtarifaszámok egyértelműsítését is.
Emellett össze kell hangolni a kertészeti szaporítóanyag-ágazat megújításával kapcsolatos feladatokat is; valamint a jó gyakorlatok megismertetésére bemutatókerti programokat, szakmai bemutatókat és tanulmányutakat kell szervezni, különös tekintettel a technológiai, növényvédelmi és fajtabemutatókra. A dísznövény mesterképzés szervezésének szakmai támogatását is növelni szükséges - mondta.
Mártonffy Béla kifejtette, hogy a kertészeti és beszállítóipari osztály meghatározó szerepet vállal az ágazati marketingprogramok kidolgozásában és szakmai támogatásában. Így például kiemelten foglalkozik a NAK francia társszervezetekkel közösen elnyert hároméves, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő európai uniós pályázatának megvalósításával.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások