Agrárkamara: jóval az átlag alatt van az idei almatermés
A tavaszi fagyok, a hűvös május, az aszály és az extrém hőingadozásokkal tarkított nyár miatt minden idők leggyengébb termésmennyiségét takaríthatták be az almatermelők - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképéből.
Az MTI-nek küldött keddi közleményük szerint végleges adatok még nem állnak rendelkezésre a leszüretelt mennyiségről, a becslésük szerint a 2025-ös szezonban alig 160 ezer tonnányi alma termett az országban. Ez a mennyiség az előző év egyébként is nagyon alacsony termésének mindössze a fele.
A betakarított mennyiségből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80-100 ezer tonna az ipari minőségű gyümölcs, ami egyúttal azt is jelenti, hogy étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-60 százalékának felel meg, míg az ipari alma egy átlagos évjárat termésmennyiségének csupán 20-25 százaléka.
Közölték, hogy a terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezési alma fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitástól is jócskán elmarad, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90 százalékban hazai termelésből kellene kiszolgálni.
A kifejezetten gyenge termés mögött több tényező is áll a szervezetek szerint, a tavaly nyári és kora őszi, közel három hónapos extrém aszály- és hőségstressz - az őszi csapadékok ellenére - valószínűsíthetően hozzájárult a gyenge virágrügyfejlődéshez.
A legnagyobb károkat az április elején és május 10-én érkezett fagyok okozták. Majd júniusban gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek az erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Mindez elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon okozott további mennyiségi és minőségi kiesést.
Kiemelték: Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, ami már csak a fele a 20 évvel ezelőttinek. A meredeken zuhanó termőfelület mellett a termelési potenciál egy jó évjáratban mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120-130 ezer tonna az étkezési minőség, 370-380 ezer tonna pedig az ipari alma. 2024-ben is jócskán elmaradt a hazai almatermés az átlagostól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottak be a termelők.
Még mindig az Idared a meghatározó fajta Magyarországon a közlemény szerint. Ennek a fajtának a termesztése, termésbiztonsága a legmegfelelőbb az ország éghajlati adottságai között. A Jonagold és az Idared mellett a Gala, a Golden Delicious, a Red Delicious alakkör is nagyon kedvelt, és folyamatosan nő a választékbővítő fajták köre.
Az új fajták termesztése azonban új technológiákat és új területeket is igényel. Ugyanakkor jelezték: óva intenek mindenkit, hogy ismeretlen hazai viszonyok között nem vizsgált fajtákkal nagyobb telepítésekbe kezdjen, mivel ezekről még nincsenek konkrét vizsgálati adatok.
(Forrás: MTI)
Az MTI-nek küldött keddi közleményük szerint végleges adatok még nem állnak rendelkezésre a leszüretelt mennyiségről, a becslésük szerint a 2025-ös szezonban alig 160 ezer tonnányi alma termett az országban. Ez a mennyiség az előző év egyébként is nagyon alacsony termésének mindössze a fele.A betakarított mennyiségből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80-100 ezer tonna az ipari minőségű gyümölcs, ami egyúttal azt is jelenti, hogy étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-60 százalékának felel meg, míg az ipari alma egy átlagos évjárat termésmennyiségének csupán 20-25 százaléka.
Közölték, hogy a terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezési alma fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitástól is jócskán elmarad, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90 százalékban hazai termelésből kellene kiszolgálni.
A kifejezetten gyenge termés mögött több tényező is áll a szervezetek szerint, a tavaly nyári és kora őszi, közel három hónapos extrém aszály- és hőségstressz - az őszi csapadékok ellenére - valószínűsíthetően hozzájárult a gyenge virágrügyfejlődéshez.
A legnagyobb károkat az április elején és május 10-én érkezett fagyok okozták. Majd júniusban gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek az erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Mindez elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon okozott további mennyiségi és minőségi kiesést.
Kiemelték: Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, ami már csak a fele a 20 évvel ezelőttinek. A meredeken zuhanó termőfelület mellett a termelési potenciál egy jó évjáratban mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120-130 ezer tonna az étkezési minőség, 370-380 ezer tonna pedig az ipari alma. 2024-ben is jócskán elmaradt a hazai almatermés az átlagostól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottak be a termelők.
Még mindig az Idared a meghatározó fajta Magyarországon a közlemény szerint. Ennek a fajtának a termesztése, termésbiztonsága a legmegfelelőbb az ország éghajlati adottságai között. A Jonagold és az Idared mellett a Gala, a Golden Delicious, a Red Delicious alakkör is nagyon kedvelt, és folyamatosan nő a választékbővítő fajták köre.
Az új fajták termesztése azonban új technológiákat és új területeket is igényel. Ugyanakkor jelezték: óva intenek mindenkit, hogy ismeretlen hazai viszonyok között nem vizsgált fajtákkal nagyobb telepítésekbe kezdjen, mivel ezekről még nincsenek konkrét vizsgálati adatok.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások