Agrárminiszter: elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlása (2. rész)
Nagy István szavai szerint a termőtalaj olyan kincs, ami "korlátos jószág", soha nem lesz belőle több, ezért nagyon fontos minden olyan szemlélet és technológia, amely megőrzi, vagy helyreállítja a talaj tápanyagtartalmát és termőképességét.
Elmondta, az elmúlt ötven évben a talaj tápanyagtartalma nem tíz százalékkal csökkent, hanem tíz százalékra esett vissza, aminek egyik lehetséges oka a jelenlegi állattartási szokások. Nagy István hangsúlyozta, a talaj tápanyagtartalma szempontjából az lenne a jó, ha sok helyen, kis területeken tartanánk jószágot, azonban a versenyképesség és a szokások miatt ma a koncentrált, nagyüzemi állattartás és tenyésztés került előtérbe.
"Minden egyes gramm szervesanyag elvétele a földtől, az bűn, (...) minden szerves tápanyagra szükség van a talajainknak ahhoz, hogy fenntarthatóan tudjuk gazdálkodni" - hangoztatta Nagy István. A Baromfi-Coop által végrehajtott fejlesztés jelentőségét méltatva elmondta, a beruházás lehetőséget teremt arra, hogy a termőföldeken mérséklődjön a műtrágya-felhasználás, de növekedjen a szervesanyag-alkalmazás, az alkalmazott technológia segítségével pedig csökkenthető a szén-dioxid és az ammónia emisszió és növekszik a talaj termelékenysége.
A szerves trágyának talajjavító hatása van, ezen belül a szárított, pelletált forma egy korszerű és hatékony megoldást jelent - tette hozzá a miniszter. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa, a társaság ügyvezető igazgatója beszédében elmondta, a szervesanyag-kezelő központot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében elnyert, 726 millió forintos kutatás-fejlesztési támogatás segítségével valósította meg a Baromfi-Coop.
Jelenleg a szántóföldek mindössze hat-hat és fél százalékát trágyázzák rendszeresen, alapul véve a három évig tartó, úgynevezett elhúzódó hatást, ez az arány még mindig csak húsz százalék - jelezte Bárány László. Hozzátette, az állattartó telepeken keletkező szerves trágya szakszerű elhelyezése is egyre nagyobb kihívások elé állítja az állattartókat, a cég által kidolgozott eljárás viszont megoldást jelenthet erre a problémára.
Az Európában is egyedülálló technológiát alkalmazó új üzemben évente mintegy 60 ezer tonna baromfitrágyát dolgoznak majd fel. A kutatás-fejlesztési projekt során olyan környezetkímélő eljárást, illetve gépesítést alkalmaznak, amely ipari méretekben teszi lehetővé a mélyalmos baromfi istálló trágyák feldolgozását és sterilizációját, az így kapott fermentátumot (trágya pelletet) pedig szerves tápanyagként juttatják a talajba.
Az eljárás a baromfitrágya fermentációval kezdődik, majd az így kapott érlelt trágyát szárítás és sterilizálás után, mint alapanyagot használják fel a különböző beltartalmú és felhasználóbarát termékek gyártására. A jelenlegi legkorszerűbb műszaki és biotechnológiai géprendszerrel felszerelt üzem a kft. tulajdonában lévő fermentációs üzem mellett, zöldmezős beruházás keretében épült meg. A gyártási technológia kialakítását a projektbe konzorciumi tagként bevont Debreceni Egyetemmel és a Multimix Kft.-vel közösen valósította meg a társaság.
Az integrált takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel, keltetéssel és broiler hízlalással foglalkozó társaság több mint 400 ezer négyzetméteren nevel tyúkot és broiler csirkét. A nyilvános cégadatok szerint a tavaly átlagosan 1728 munkavállalót foglalkoztató Baromfi-Coop Kft. nettó árbevétele 2017-ben 58,2 milliárd, 2018-ban pedig 72,4 milliárd forint volt, adózott eredménye a két évvel ezelőtti 4,9 milliárd forintról tavaly 5,8 milliárd forintra nőtt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások