AM-államtitkár: növelni kell a mezőgazdaság termelékenységét és jövedelmezőségét
Jelentősen nőtt a magyar mezőgazdaság teljesítménye az utóbbi években, ám a termelékenység és a jövedelmezőség terén még komoly a lemaradás - mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Békéscsabán.
Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei szervezetének küldöttgyűlésén kifejtette, tavaly 2720 milliárd forint volt a magyar mezőgazdaság teljesítménye, 38 százalékkal több, mint 2010-ben. Ez idő alatt 49 százalékkal nőtt a magyar agrárexport és 20 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is.
Ezekkel 2030-ra vagy 2040-re meg lehet duplázni az előállított élelmiszermennyiséget. "Felértékelődött az ágazat, stratégiai cikk lett az élelmiszer" - jegyezte meg.
Farkas Sándor szólt arról, hogy jelenleg is zajlik az Országgyűlésben az öntözési törvénytervezet vitája, amelynek célja, hogy megduplázza, megtriplázza az öntözött területek nagyságát. Jövőre erre 5,5 milliárd; a következő években évente 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Hozzátette, zajlik az osztatlan közös földtulajdon felszámolása, az egyeztetések elindultak, a remények szerint jövő tavasszal fogadhatják el az erről szóló törvényt.
A Brexit miatt csökkenő uniós agrártámogatásokról szólva elmondta, több mint tíz ország harcol a magyar kormánnyal együtt azért, hogy minimalizálják a britek kilépésével járó támogatáscsökkenést. Úgy vélekedett, jövőre várhatóan még átmeneti év lesz, nem fognak csökkenni a támogatások. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta, bár a magyar mezőgazdaság fejlődő pályára állt, a kibocsátásban a rendszerváltás kori szintet még nem érte el, ami meghatározza a legfontosabb teendőket.
Kiemelte, az innovációra, az agrártudás erősítésére kiemelten szükség van, ahogyan a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is. A birtokszerkezetben a koncentrációval, a digitalizációval, a precíziós gazdálkodással öt-hat éven belül 1000-1500 milliárd forinttal lehetne növelni a mezőgazdasági kibocsátást - húzta alá. Megjegyezte azt is, ha 20-30 év alatt a jelenlegi 2-ről 9-10 százalékra nőne is az öntözött területek nagysága, akkor sem lenne öntözés 90 százalékon, emiatt úgy vélte, hogy a talajban lévő víz megtartására, felhasználására kell elsősorban fókuszálni, mivel ma még a földben lévő nedvesség fele elvész.
Hozzátette, Magyarország alapanyag-előállítása jó, ám számítások szerint mintegy ezermilliárd forintra lenne szükség, hogy a megfelelő élelmiszer-előállító kapacitás is kiépülhessen. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke a küldöttgyűlésen elmondta, a helyi gazdáknak az idei szélsőséges időjárású év nagy nehézségeket okozott, közepes évet zártak a növénytermesztők; a nyár eleji viharok több helyen súlyos károkat okoztak.
Kulcsár László beszámolójából kiderült: Békés megyében tavaly is nagy volt a földforgalom, az egységes kérelmek száma kiemelten sok, tejhasznú tehén támogatásból országosan a második legtöbb; hízottbika támogatásból és tejágazat szerkezetátalakítási kérelemből a legtöbbet itt nyújtották be. Békés megyében az 562 ezer hektárnyi termőterület 96 százalékát hasznosítják; a földek átlagos aranykorona értéke 29 - mondta az elnök.
(Forrás: MTI)
Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei szervezetének küldöttgyűlésén kifejtette, tavaly 2720 milliárd forint volt a magyar mezőgazdaság teljesítménye, 38 százalékkal több, mint 2010-ben. Ez idő alatt 49 százalékkal nőtt a magyar agrárexport és 20 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is.
Az egy hektárra vetített termelékenységet tekintve - amely Magyarországon 2010 és 2018 között 615 euró volt - azonban komoly a lemaradás a nyugat-európai szinthez képest, a régi 15 uniós tagállam átlagos mutatója 1163 euró. "Több van a magyar mezőgazdaságban", épp ezért van szükség az öntözésfejlesztésre, a digitalizációra, a szakmai ismeretek bővítésére és új technológiák bevezetésére - húzta alá.
Farkas Sándor szólt arról, hogy jelenleg is zajlik az Országgyűlésben az öntözési törvénytervezet vitája, amelynek célja, hogy megduplázza, megtriplázza az öntözött területek nagyságát. Jövőre erre 5,5 milliárd; a következő években évente 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Hozzátette, zajlik az osztatlan közös földtulajdon felszámolása, az egyeztetések elindultak, a remények szerint jövő tavasszal fogadhatják el az erről szóló törvényt.
A Brexit miatt csökkenő uniós agrártámogatásokról szólva elmondta, több mint tíz ország harcol a magyar kormánnyal együtt azért, hogy minimalizálják a britek kilépésével járó támogatáscsökkenést. Úgy vélekedett, jövőre várhatóan még átmeneti év lesz, nem fognak csökkenni a támogatások. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta, bár a magyar mezőgazdaság fejlődő pályára állt, a kibocsátásban a rendszerváltás kori szintet még nem érte el, ami meghatározza a legfontosabb teendőket.
Kiemelte, az innovációra, az agrártudás erősítésére kiemelten szükség van, ahogyan a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is. A birtokszerkezetben a koncentrációval, a digitalizációval, a precíziós gazdálkodással öt-hat éven belül 1000-1500 milliárd forinttal lehetne növelni a mezőgazdasági kibocsátást - húzta alá. Megjegyezte azt is, ha 20-30 év alatt a jelenlegi 2-ről 9-10 százalékra nőne is az öntözött területek nagysága, akkor sem lenne öntözés 90 százalékon, emiatt úgy vélte, hogy a talajban lévő víz megtartására, felhasználására kell elsősorban fókuszálni, mivel ma még a földben lévő nedvesség fele elvész.
Hozzátette, Magyarország alapanyag-előállítása jó, ám számítások szerint mintegy ezermilliárd forintra lenne szükség, hogy a megfelelő élelmiszer-előállító kapacitás is kiépülhessen. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke a küldöttgyűlésen elmondta, a helyi gazdáknak az idei szélsőséges időjárású év nagy nehézségeket okozott, közepes évet zártak a növénytermesztők; a nyár eleji viharok több helyen súlyos károkat okoztak.
Kulcsár László beszámolójából kiderült: Békés megyében tavaly is nagy volt a földforgalom, az egységes kérelmek száma kiemelten sok, tejhasznú tehén támogatásból országosan a második legtöbb; hízottbika támogatásból és tejágazat szerkezetátalakítási kérelemből a legtöbbet itt nyújtották be. Békés megyében az 562 ezer hektárnyi termőterület 96 százalékát hasznosítják; a földek átlagos aranykorona értéke 29 - mondta az elnök.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások