Aradszki: tavaly 27,6 milliárd forint bányajáradék gyarapította az államkasszát (2. rész)
Tavaly mintegy 27,6 milliárd forint bányajáradékot fizetett be az államkasszába a Magyarországon működő 859 bányavállalkozó - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyekért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
Aradszki András a Szent Borbála - a bányászok és a kohászok védőszentje - napi országos központi ünnepségen utalt arra, hogy a magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, és az építőipar teljesítménye is jelentősen emelkedik. Az iparág jelentős mennyiségű - köztük bányászati - nyersanyagot használ fel, amelynek kitermelését nagy részben a magyar bányászok biztosítják.
A területen olyan, a nemzetközi gyakorlattal is összhangban lévő koncessziós rendszer működik, amely figyelemmel van a befektetői igényekre és reális feltételeket támaszt számukra - húzta alá az államtitkár.
Kiemelte: ennek köszönhetően a belföldi piacon tejesen új szemlélettel működő vállalkozások jelentek meg. Az új koncessziós rendszerrel kapcsolatos befektetői visszajelzések pozitívak, és a siker az állami bevételek gyarapodásán is meglátszik. Az szintén jó hír - hívta fel a figyelmet -, hogy az idén elindított ötödik bányászati koncessziós pályázati körben 5 szénhidrogénes területen jöhet létre szerződés a nyertes pályázókkal. Ez a koncesszióban végezhető bányászati tevékenység jövőjére nézve mindenképpen bizakodásra ad okot.
A magyar kormány célja változatlan - mondta -, vagyis: továbbra is a belföldi ásványi kincsvagyon gazdaságos és környezetkímélő hasznosítása a legfontosabb célkitűzés. Ezt a folyamatot és a szakterület fejlődését segítheti a korábbi bányászati intézmények összeolvadása, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat létrejötte és további tevékenysége. A szolgálat elődei ugyanis idáig is nagy szakmai hozzáértéssel támogatták a kormányzati célok elérését. Az ásványi nyersanyagvagyon védelmét, illetve stratégia célú felhasználását érintő kihívások kezelése a szakterület és a kormány közös érdeke - húzta alá az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy Szent Borbálát a magyar kohászok szinte védőszentjüknek tekintik. A tapasztalatok és a pozitív jelek azt vetítik előre, hogy a magyar vas- és acélkohászat további fejlődés elé néz. Teljesítménye ugyanis a múlt évben elérte ismét a 2008-as, azaz a válság előtti időszak acélfelhasználás szintjét.
Ez a tény és a magyar ipar további fejlődése megalapozott reményt adnak az ágazat fellendülésére. A belföldi öntészet fejlődésére a járműipar lendülete teremt lehetőséget. A múlt évben ugyanis mintegy 600 millió euró - mintegy 180 milliárd forint - volt a magyar öntödék árbevétele - mondta Aradszki András. Az eseményen a Magyar Bányászati Szövetség és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke együttműködési megállapodást írt alá. A kiemelkedő munkát végzett bányászoknak és kohászoknak kitüntetéseket adtak át.
(Forrás: MTI)
Aradszki András a Szent Borbála - a bányászok és a kohászok védőszentje - napi országos központi ünnepségen utalt arra, hogy a magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, és az építőipar teljesítménye is jelentősen emelkedik. Az iparág jelentős mennyiségű - köztük bányászati - nyersanyagot használ fel, amelynek kitermelését nagy részben a magyar bányászok biztosítják.
Hozzátette: a magyar bányászat azonban nemcsak termeléssel járul hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez, hanem bevételeket is termel a magyar államnak a kitermelt ásványi nyersanyagok, a geotermikus energia és a szénhidrogének után fizetett bányajáradékokkal.
Kiemelte: ennek köszönhetően a belföldi piacon tejesen új szemlélettel működő vállalkozások jelentek meg. Az új koncessziós rendszerrel kapcsolatos befektetői visszajelzések pozitívak, és a siker az állami bevételek gyarapodásán is meglátszik. Az szintén jó hír - hívta fel a figyelmet -, hogy az idén elindított ötödik bányászati koncessziós pályázati körben 5 szénhidrogénes területen jöhet létre szerződés a nyertes pályázókkal. Ez a koncesszióban végezhető bányászati tevékenység jövőjére nézve mindenképpen bizakodásra ad okot.
A magyar kormány célja változatlan - mondta -, vagyis: továbbra is a belföldi ásványi kincsvagyon gazdaságos és környezetkímélő hasznosítása a legfontosabb célkitűzés. Ezt a folyamatot és a szakterület fejlődését segítheti a korábbi bányászati intézmények összeolvadása, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat létrejötte és további tevékenysége. A szolgálat elődei ugyanis idáig is nagy szakmai hozzáértéssel támogatták a kormányzati célok elérését. Az ásványi nyersanyagvagyon védelmét, illetve stratégia célú felhasználását érintő kihívások kezelése a szakterület és a kormány közös érdeke - húzta alá az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy Szent Borbálát a magyar kohászok szinte védőszentjüknek tekintik. A tapasztalatok és a pozitív jelek azt vetítik előre, hogy a magyar vas- és acélkohászat további fejlődés elé néz. Teljesítménye ugyanis a múlt évben elérte ismét a 2008-as, azaz a válság előtti időszak acélfelhasználás szintjét.
Ez a tény és a magyar ipar további fejlődése megalapozott reményt adnak az ágazat fellendülésére. A belföldi öntészet fejlődésére a járműipar lendülete teremt lehetőséget. A múlt évben ugyanis mintegy 600 millió euró - mintegy 180 milliárd forint - volt a magyar öntödék árbevétele - mondta Aradszki András. Az eseményen a Magyar Bányászati Szövetség és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke együttműködési megállapodást írt alá. A kiemelkedő munkát végzett bányászoknak és kohászoknak kitüntetéseket adtak át.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások