Az adóbevételek és az uniós források alakulása befolyásolta a hiányt
A gazdaság folyamatos növekedése miatt magasabban alakultak az adóbevételek, emellett pedig az európai uniós források alakulása befolyásolta a júniusi államháztartási hiányt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden a részletes államháztartási adatok alapján honlapján.
A részletes számok szerint az államháztartás központi alrendszerének 2015. június végi halmozott hiánya 823,3 milliárd forint volt. Ezen belül a központi költségvetés 868,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 15,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 29,8 milliárd forintos szufficittel zártak.
A júniusi deficit 312,2 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 132 milliárd forintos hiánnyal.
A most közölt adatok megegyeznek az előzetes számokkal.
Idén júniusban a parlament 15 milliárd forinttal, 892,4 milliárd forintra megemelte az idei államháztartási deficitet, így az első hathavi hiány az egész évre várt deficit 92,3 százaléka.
Az államháztartás központi alrendszerének deficitje 2014. június végén 813,7 milliárd forintot tett ki. A két év azonos időszaka közti különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad - emelte ki az NGM.
Kifejtették, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 156 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, ami az évenként változó elszámolások különbségéből ered. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai viszont több mint 200 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat a felfutó kifizetéseknek köszönhetően.
Az NGM ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság folyamatos növekedése miatt magasabban alakultak az adóbevételek (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, illetékbefizetések, szociális hozzájárulási adó és járulékok), amelyek a nagyobb bérkiáramlás miatti befizetés-növekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott intézkedések sikerének köszönhető.
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2015-ben is igaz, hogy a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka - hívja fel a figyelmet a minisztérium.
A központi költségvetés június végi bevételei az előző év azonos időszakához képest mintegy 54 milliárd forinttal nagyobb összegű volt, hó végi kiadásai pedig közel 44 milliárd forinttal teljesültek alacsonyabb összegben, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A kamatkiadások az idei első félévben 688,1 milliárd forintot tettek ki, 8 milliárd forinttal többet, mint az előző év azonos időszakában, a kamatbevételek pedig 155,2 milliárd forintos szintet értek el, 29,9 milliárd forinttal többet az előző évinél. A költségvetés kamatbevételei 2015. első hat hónapjában 155,2 milliárd forintot tettek ki.
A társadalombiztosítási alapok az első fél évet 15 milliárd forintos halmozott többlettel zárták, az elkülönített állami pénzalapok első hat havi 29,8 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett.
Az adóbevételeket részletezve az NGM kiemeli: az idei első félévben a költségvetésnek 2615,9 milliárd forint bruttó általános forgalmi adó (áfa) bevétele keletkezett, amely a 2014 azonos időszaki bevételt (2435,2 milliárd forint) 180,7 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal múlta felül. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hat hónapjában 824,3 milliárd forint volt, ami 43,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első hat hónapjában 443,5 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi összegnél 26,5 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal magasabb.
A társasági adóból a központi költségvetésben az év első hat hónapjában 162,2 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaka értékétől 19,5 milliárd forinttal, 10,7 százalékkal maradt el.
A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron június végéig a központi költségvetésnek 73,3 milliárd forint bevétele származott, amely 0,6 milliárd forinttal magasabb a 2014. év azonos időszakának bevételénél.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei között az EU-támogatás az első hat hónapban 384,7 milliárd forint volt, ami 155,7 milliárd forinttal maradt el a 2014. év azonos időszakának teljesülésétől. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (a továbbiakban: NSRK) operatív programjainál 283,5 milliárd forint bevétel keletkezett. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program sorain a 2015. év első hat hónapjában 91,5 milliárd forint összegben teljesült bevétel.
Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések első félévi összege 52 milliárd forint volt, amelynek közel 70 százalékát (35,5 milliárd forint) a hasznosítási bevételek adták.
MTI
A részletes számok szerint az államháztartás központi alrendszerének 2015. június végi halmozott hiánya 823,3 milliárd forint volt. Ezen belül a központi költségvetés 868,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 15,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 29,8 milliárd forintos szufficittel zártak.
A júniusi deficit 312,2 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 132 milliárd forintos hiánnyal.
A most közölt adatok megegyeznek az előzetes számokkal.
Idén júniusban a parlament 15 milliárd forinttal, 892,4 milliárd forintra megemelte az idei államháztartási deficitet, így az első hathavi hiány az egész évre várt deficit 92,3 százaléka.
Az államháztartás központi alrendszerének deficitje 2014. június végén 813,7 milliárd forintot tett ki. A két év azonos időszaka közti különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad - emelte ki az NGM.
Kifejtették, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 156 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, ami az évenként változó elszámolások különbségéből ered. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai viszont több mint 200 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat a felfutó kifizetéseknek köszönhetően.
Az NGM ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság folyamatos növekedése miatt magasabban alakultak az adóbevételek (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, illetékbefizetések, szociális hozzájárulási adó és járulékok), amelyek a nagyobb bérkiáramlás miatti befizetés-növekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott intézkedések sikerének köszönhető.
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2015-ben is igaz, hogy a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka - hívja fel a figyelmet a minisztérium.
A központi költségvetés június végi bevételei az előző év azonos időszakához képest mintegy 54 milliárd forinttal nagyobb összegű volt, hó végi kiadásai pedig közel 44 milliárd forinttal teljesültek alacsonyabb összegben, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A kamatkiadások az idei első félévben 688,1 milliárd forintot tettek ki, 8 milliárd forinttal többet, mint az előző év azonos időszakában, a kamatbevételek pedig 155,2 milliárd forintos szintet értek el, 29,9 milliárd forinttal többet az előző évinél. A költségvetés kamatbevételei 2015. első hat hónapjában 155,2 milliárd forintot tettek ki.
A társadalombiztosítási alapok az első fél évet 15 milliárd forintos halmozott többlettel zárták, az elkülönített állami pénzalapok első hat havi 29,8 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett.
Az adóbevételeket részletezve az NGM kiemeli: az idei első félévben a költségvetésnek 2615,9 milliárd forint bruttó általános forgalmi adó (áfa) bevétele keletkezett, amely a 2014 azonos időszaki bevételt (2435,2 milliárd forint) 180,7 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal múlta felül. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hat hónapjában 824,3 milliárd forint volt, ami 43,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első hat hónapjában 443,5 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi összegnél 26,5 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal magasabb.
A társasági adóból a központi költségvetésben az év első hat hónapjában 162,2 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaka értékétől 19,5 milliárd forinttal, 10,7 százalékkal maradt el.
A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron június végéig a központi költségvetésnek 73,3 milliárd forint bevétele származott, amely 0,6 milliárd forinttal magasabb a 2014. év azonos időszakának bevételénél.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei között az EU-támogatás az első hat hónapban 384,7 milliárd forint volt, ami 155,7 milliárd forinttal maradt el a 2014. év azonos időszakának teljesülésétől. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (a továbbiakban: NSRK) operatív programjainál 283,5 milliárd forint bevétel keletkezett. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program sorain a 2015. év első hat hónapjában 91,5 milliárd forint összegben teljesült bevétel.
Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések első félévi összege 52 milliárd forint volt, amelynek közel 70 százalékát (35,5 milliárd forint) a hasznosítási bevételek adták.
MTI
Hozzászólások