Az államháztartás hiánya 872 milliárd forint volt az első negyedévben
Márciusban 345,3 milliárd forint lett a havi hiány a tavalyi 378,4 milliárd forinttal szemben, míg a tavalyi első negyedévben 198,2 milliárd forint volt a deficit.
Január-márciusban a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el. A költségvetési folyamatok alapján a kormány idén 2,4 százalékos hiánycéllal számol - olvasható a tárca közleményében.
Az NGM közleménye hangsúlyozza, az első negyedévi hiány kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a tavalyi 252,2 milliárd forinttal szemben 651,7 milliárd forintot tettek ki a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai, míg mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott az ország elszámolni Brüsszeltől. A tavalyi első negyedévben ennél is kevesebb, 8,1 milliárd forint folyt be az uniótól az egész évi 1015,2 milliárdból. Az NGM utalt arra is, hogy a deficit mértékét a Modern városok program és az Egészséges Budapest program kiadásai is növelték.
Az első negyedévben az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a tavaly január-márciusit. A foglalkoztatás bővülése és a béremelések nyomán úgy tudnak növekedni a költségvetési bevételek, hogy közben az adócsökkentések és adókedvezmények révén több pénz marad a magyar családoknál - összegezte a minisztérium.
Az NGM emlékeztetett: márciusban a költségvetés mozgástere lehetővé tette, hogy minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kaphasson, amelynek értéke 27,7 milliárd forintot tett ki.
MTI
Január-márciusban a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el. A költségvetési folyamatok alapján a kormány idén 2,4 százalékos hiánycéllal számol - olvasható a tárca közleményében.
Az NGM közleménye hangsúlyozza, az első negyedévi hiány kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a tavalyi 252,2 milliárd forinttal szemben 651,7 milliárd forintot tettek ki a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai, míg mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott az ország elszámolni Brüsszeltől. A tavalyi első negyedévben ennél is kevesebb, 8,1 milliárd forint folyt be az uniótól az egész évi 1015,2 milliárdból. Az NGM utalt arra is, hogy a deficit mértékét a Modern városok program és az Egészséges Budapest program kiadásai is növelték.
Az első negyedévben az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a tavaly január-márciusit. A foglalkoztatás bővülése és a béremelések nyomán úgy tudnak növekedni a költségvetési bevételek, hogy közben az adócsökkentések és adókedvezmények révén több pénz marad a magyar családoknál - összegezte a minisztérium.
Az NGM emlékeztetett: márciusban a költségvetés mozgástere lehetővé tette, hogy minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kaphasson, amelynek értéke 27,7 milliárd forintot tett ki.
MTI
Hozzászólások