Az MFB tavaly folytatta jelentős reorganizációs tevékenységét, de még veszteséges volt
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tavaly 24,5 milliárd forintot meghaladó üzleti eredményt ért el, folytatta jelentős reorganizációs tevékenységét, de a korábbi nagy, egyedi ügyletekre elszámolt értékvesztések és céltartalékok miatt 2012-es mérlege jelentős, 17,4 milliárd forintos veszteséget mutat - mondta Baranyay László elnök-vezérigazgató az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Közölte: az MFB 2012. évi, értékvesztés és céltartalékok, valamint a banki különadó nélküli eredménye meghaladta 24,5 milliárd forintot, a bank által elért nettó kamatbevétel 29,58 milliárd forint volt tavaly, ami több mint 9 milliárd forinttal emelkedett a 2011-es kamatkülönbözethez képest. Ezzel együtt a mérleg szerint csökkent a tavalyi veszteség, ami 2011-ben még 38,6 milliárd forintot tett ki.
Baranyay László elismerte: a mérleget nagyban rontotta az is, hogy az elmúlt évben a korábban az MFB csoportjába tartozó Eximbank és Mehib részvényeit térítésmentesen adta át, ennek átruházásából 13,4 milliárd forint rendkívüli ráfordítása keletkezett a banknak, ráadásul, részben a gazdasági válság miatt, egyes nagy ügyletekre értékvesztés miatt 25,1 milliárd forint további vesztesége keletkezett a banknak.
Az elnök-vezérigazgató rámutatott: a bank működési költségeit továbbra is kordában tartották, azok 7,8 milliárd forintos összege nagyjából a 88 százaléka a 2009. évinek.
Kiemelte: az MFB tevékenysége megítélésének azonban nem egyedüli mércéje a nyereségesség, ugyanilyen fontos a gazdaságösztönző, külföldi forrásokat szerző és a reorganizációs tevékenysége, aminek alapja a MFB-ről szóló törvény.
Baranyay László elmondta: a 2010-ben a bank élére került új vezetésnek "úrrá kellett lennie a múltban örökölt gondokon, a hitelezési problémákon". Emellett új programokat indított és számos egyedi nagyberuházásban vesz részt, például a magyar-szlovák gáztranzit-beruházásban.
Elmondta: az MFB célja az volt, hogy a milliárdos veszteségeket termelő beruházásokból is kimentse, ami menthető, s inkább fenntartsa a termelést vagy a szolgáltatást, ameddig csak lehet, mint hogy az adott vállalkozást csődbe vigye. Ennek a szemléletnek köszönhetően fogadja továbbra is gyógyulni vágyókat és egyúttal a térség egyik gazdasági motorja lett az egerszalóki Saliris Hotel, és van jövője a budapesti Rácz fürdőnek is, a bank közreműködése révén tovább tud működni a Kőbánya-Kispest metróvégállomáson a KÖKI bevásárlócentrum, és nem kellett bezárni a győri ETO parkot.
Baranyay László elmondta: az MFB működését a kereskedelmi bankokénál szigorúbb szabályok határozzák meg, az általános banki szabályrendszeren felül az MFB-törvény és az EU szabályozói is. Ez azt is jelenti, hogy részint állandóan figyelemmel kell lennie arra, vajon nem szegi-e meg valamelyik döntésével az állami szerepvállalást korlátozó uniós szabályokat az MFB, részint pedig van egy előírt referencia kamatláb, amely alá hitelnyújtáskor nem mehet a bank. Ez most 4,56 százalék, aminél kisebb kamatra csak előzetes EU-engedéllyel hitelezhet.
A forrásbevonásról Baranyay László kifejtette: a nemzetközi tőkepiacon 2011-ben sikeres 500 millió eurós kötvénykibocsátást bonyolított le az MFB, tavaly azonban nem ítélte meg túl kedvezőnek a tőkepiaci folyamatokat, így inkább a hazai tőkepiacon bocsátott ki kötvényt, 30 milliárd forint értékben. Az MFB a saját likviditása terhére törlesztett tavaly 500 millió euró lejárt forrást, ami az elnök-vezérigazgató szerint bizonyítja az MFB erejét és stabilitását.
Baranyay László kiemelte a Kincsem Parkot, a bábolnai és a mezőhegyesi ménesgazdaságokat, amelyek különösen nagy gondokkal küzdöttek 2010-ben, amikor az Országgyűlés az MFB tulajdonosi irányítása alá helyezte őket. Ezeket a társaságokat az elmúlt években sikerült konszolidálni. Az átszervezett, tőketámogatásban részesült cégek megindultak a fejlődés útján. A lótenyésztés megmenekült, új versenypályák épültek, megújult a szakképzés is, és a lóverseny-fogadási rendszer nemzetközi lett - mutatott rá az elnök-vezérigazgató.
A takarékszövetkezeti integrációról szóló, már elfogadott törvény kapcsán elmondta: a folyamat azzal kezdődött, hogy tavaly ősszel az MFB megvette a német DZ Bank Takarékbankban lévő kisebbségi, akkor mintegy 38 százalékos részesedését, tulajdonosi döntés alapján.
"Ezzel elindult egy párbeszéd, egy lassú folyamat, ami azt eredményezte, hogy bizonyos pontokon előre lehetett lépni, más pontokon viszont nem tudtunk megállapodni, az idő szava viszont eldöntötte, hogy egy, az MFB vezetése és a Takarékbank igazgatósága által tervezettnél dinamikusabb változás történjen" - húzta alá az elnök-vezérigazgató.
Baranyay László elmondta: az időközben kinevezett kormánybiztos feladata az lett, hogy az egész állami pénzügyi intézményrendszerrel összefüggő problémákra, az intézményrendszer megújítására koncentráljon. A kormánybiztos elvégezte a feladatát, a napokban sürgősséggel elfogadott, majd másodszorra a köztársasági elnök által is aláírt törvény kijelölte az MFB feladatait - fűzte hozzá.
Kiemelte: "határozottan állítom, hogy a törvény az intézményrendszer feladatait határozza meg, s ebben azt is előírja, milyen feladatot kell ellátnia a Magyar Postának, az MFB-nek és az Integrációs Szervezetnek".
Azoknak az érintetteknek a számára, akik a törvénnyel nem értenek egyet, a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak, ezzel együtt számukra sincs meg az a lehetőség, hogy ne hajtsák végre a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény rendelkezéseit - mondta végezetül az MFB elnök-vezérigazgatója.
MTI
Közölte: az MFB 2012. évi, értékvesztés és céltartalékok, valamint a banki különadó nélküli eredménye meghaladta 24,5 milliárd forintot, a bank által elért nettó kamatbevétel 29,58 milliárd forint volt tavaly, ami több mint 9 milliárd forinttal emelkedett a 2011-es kamatkülönbözethez képest. Ezzel együtt a mérleg szerint csökkent a tavalyi veszteség, ami 2011-ben még 38,6 milliárd forintot tett ki.Baranyay László elismerte: a mérleget nagyban rontotta az is, hogy az elmúlt évben a korábban az MFB csoportjába tartozó Eximbank és Mehib részvényeit térítésmentesen adta át, ennek átruházásából 13,4 milliárd forint rendkívüli ráfordítása keletkezett a banknak, ráadásul, részben a gazdasági válság miatt, egyes nagy ügyletekre értékvesztés miatt 25,1 milliárd forint további vesztesége keletkezett a banknak.
Az elnök-vezérigazgató rámutatott: a bank működési költségeit továbbra is kordában tartották, azok 7,8 milliárd forintos összege nagyjából a 88 százaléka a 2009.
Kiemelte: az MFB tevékenysége megítélésének azonban nem egyedüli mércéje a nyereségesség, ugyanilyen fontos a gazdaságösztönző, külföldi forrásokat szerző és a reorganizációs tevékenysége, aminek alapja a MFB-ről szóló törvény.
Baranyay László elmondta: a 2010-ben a bank élére került új vezetésnek "úrrá kellett lennie a múltban örökölt gondokon, a hitelezési problémákon". Emellett új programokat indított és számos egyedi nagyberuházásban vesz részt, például a magyar-szlovák gáztranzit-beruházásban.
Elmondta: az MFB célja az volt, hogy a milliárdos veszteségeket termelő beruházásokból is kimentse, ami menthető, s inkább fenntartsa a termelést vagy a szolgáltatást, ameddig csak lehet, mint hogy az adott vállalkozást csődbe vigye. Ennek a szemléletnek köszönhetően fogadja továbbra is gyógyulni vágyókat és egyúttal a térség egyik gazdasági motorja lett az egerszalóki Saliris Hotel, és van jövője a budapesti Rácz fürdőnek is, a bank közreműködése révén tovább tud működni a Kőbánya-Kispest metróvégállomáson a KÖKI bevásárlócentrum, és nem kellett bezárni a győri ETO parkot.
Baranyay László elmondta: az MFB működését a kereskedelmi bankokénál szigorúbb szabályok határozzák meg, az általános banki szabályrendszeren felül az MFB-törvény és az EU szabályozói is. Ez azt is jelenti, hogy részint állandóan figyelemmel kell lennie arra, vajon nem szegi-e meg valamelyik döntésével az állami szerepvállalást korlátozó uniós szabályokat az MFB, részint pedig van egy előírt referencia kamatláb, amely alá hitelnyújtáskor nem mehet a bank. Ez most 4,56 százalék, aminél kisebb kamatra csak előzetes EU-engedéllyel hitelezhet.
A forrásbevonásról Baranyay László kifejtette: a nemzetközi tőkepiacon 2011-ben sikeres 500 millió eurós kötvénykibocsátást bonyolított le az MFB, tavaly azonban nem ítélte meg túl kedvezőnek a tőkepiaci folyamatokat, így inkább a hazai tőkepiacon bocsátott ki kötvényt, 30 milliárd forint értékben. Az MFB a saját likviditása terhére törlesztett tavaly 500 millió euró lejárt forrást, ami az elnök-vezérigazgató szerint bizonyítja az MFB erejét és stabilitását.
Baranyay László kiemelte a Kincsem Parkot, a bábolnai és a mezőhegyesi ménesgazdaságokat, amelyek különösen nagy gondokkal küzdöttek 2010-ben, amikor az Országgyűlés az MFB tulajdonosi irányítása alá helyezte őket. Ezeket a társaságokat az elmúlt években sikerült konszolidálni. Az átszervezett, tőketámogatásban részesült cégek megindultak a fejlődés útján. A lótenyésztés megmenekült, új versenypályák épültek, megújult a szakképzés is, és a lóverseny-fogadási rendszer nemzetközi lett - mutatott rá az elnök-vezérigazgató.
A takarékszövetkezeti integrációról szóló, már elfogadott törvény kapcsán elmondta: a folyamat azzal kezdődött, hogy tavaly ősszel az MFB megvette a német DZ Bank Takarékbankban lévő kisebbségi, akkor mintegy 38 százalékos részesedését, tulajdonosi döntés alapján.
"Ezzel elindult egy párbeszéd, egy lassú folyamat, ami azt eredményezte, hogy bizonyos pontokon előre lehetett lépni, más pontokon viszont nem tudtunk megállapodni, az idő szava viszont eldöntötte, hogy egy, az MFB vezetése és a Takarékbank igazgatósága által tervezettnél dinamikusabb változás történjen" - húzta alá az elnök-vezérigazgató.
Baranyay László elmondta: az időközben kinevezett kormánybiztos feladata az lett, hogy az egész állami pénzügyi intézményrendszerrel összefüggő problémákra, az intézményrendszer megújítására koncentráljon. A kormánybiztos elvégezte a feladatát, a napokban sürgősséggel elfogadott, majd másodszorra a köztársasági elnök által is aláírt törvény kijelölte az MFB feladatait - fűzte hozzá.
Kiemelte: "határozottan állítom, hogy a törvény az intézményrendszer feladatait határozza meg, s ebben azt is előírja, milyen feladatot kell ellátnia a Magyar Postának, az MFB-nek és az Integrációs Szervezetnek".
Azoknak az érintetteknek a számára, akik a törvénnyel nem értenek egyet, a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak, ezzel együtt számukra sincs meg az a lehetőség, hogy ne hajtsák végre a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény rendelkezéseit - mondta végezetül az MFB elnök-vezérigazgatója.
MTI
Hozzászólások