Az NGM szerint egyértelmű a reklámadótörvény
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint "az igazságosabb közteherviselés miatt bevezetett" reklámadótörvény világos, rövid és egyszerű, a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni; a reklám közzététele adóköteles, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg, adót 500 millió forint feletti reklámbevétel után kell fizetni.
Minden új adótörvény bevezetésekor természetes, hogy felvetődnek jogalkalmazói kérdések. A reklámadó egy teljesen új, eddig még "adózás alól kivont területet" vont be a közteherviselésbe. A szabályozási terület is új, igaz a nagyobb médiaszolgáltatók körében nem ismeretlen, hiszen például Ausztriában 2000 óta él a reklámtartalomra kivetett úgynevezett szolgáltatási adó - írja közleményében a tárca.
A magyar reklámadótörvény a reklámokra, hirdetésekre kivetett adó nemzetközi gyakorlatát, szabályozását megvizsgálva született meg. A jogalkotói cél teljesült. A törvény világos, rövid és egyszerű. Az is természetes és megszokott, hogy egy új adófajta bevezetésénél az új adóalanyok tüzetesen megvizsgálják a szabályokat, és kutatják, keresik, hogy létezik-e olyan értelmezés, amelynek segítségével mentesülhetnek az új közteher megfizetésének kötelezettsége alól.
"A reklámadótörvény azonban világos, egyszerű és félreértelmezhetetlen, a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni" - szögezi le a tárca.
A reklámadótörvény egyértelműen fogalmaz: a reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. Vagyis annak a vállalkozásnak, amelynek reklámbevétele van, gyakorlatilag csak azt kell megvizsgálnia, hogy hol jelent meg a reklám.
Ha a közzététel a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomó részt magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint az interneten, zömében magyar nyelven, vagy többnyire magyar nyelvű internetes oldalon történik, akkor az adókötelezettség fennáll.
A reklámadótörvény azt is pontosan meghatározza, hogy 500 millió forintos reklámközzétételből eredő bevétel alatt nem kell reklámadót fizetni, sőt még bevallást benyújtani sem.
Az NGM közölte továbbá: az előzetes adatok szerint augusztus 20-ig az idei első adóelőleg-fizetési kötelezettségének több mint 700 adózó tett eleget. Az államkasszába 1,3 milliárd forint adóelőleg érkezett, amely megfelel az időarányos kormányzati elvárásoknak.
A jogszabály értelmezéséhez segítséget nyújt az NGM és NAV szakemberei által készített információs füzet, amely a NAV honlapján az alábbi linken érhető el: http://www.nav.gov.hu/data/cms339918/66.Informacios_fuzet___A_reklamado_legfontosabb_szabalyai_20140815_jovahagyott.pdf
MTI
Minden új adótörvény bevezetésekor természetes, hogy felvetődnek jogalkalmazói kérdések. A reklámadó egy teljesen új, eddig még "adózás alól kivont területet" vont be a közteherviselésbe. A szabályozási terület is új, igaz a nagyobb médiaszolgáltatók körében nem ismeretlen, hiszen például Ausztriában 2000 óta él a reklámtartalomra kivetett úgynevezett szolgáltatási adó - írja közleményében a tárca.A magyar reklámadótörvény a reklámokra, hirdetésekre kivetett adó nemzetközi gyakorlatát, szabályozását megvizsgálva született meg. A jogalkotói cél teljesült. A törvény világos, rövid és egyszerű. Az is természetes és megszokott, hogy egy új adófajta bevezetésénél az új adóalanyok tüzetesen megvizsgálják a szabályokat, és kutatják, keresik, hogy létezik-e olyan értelmezés, amelynek segítségével mentesülhetnek az új közteher megfizetésének kötelezettsége alól.
"A reklámadótörvény azonban világos, egyszerű és félreértelmezhetetlen, a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni" - szögezi le a tárca.
A reklámadótörvény egyértelműen fogalmaz: a reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. Vagyis annak a vállalkozásnak, amelynek reklámbevétele van, gyakorlatilag csak azt kell megvizsgálnia, hogy hol jelent meg a reklám.
Ha a közzététel a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomó részt magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint az interneten, zömében magyar nyelven, vagy többnyire magyar nyelvű internetes oldalon történik, akkor az adókötelezettség fennáll.
A reklámadótörvény azt is pontosan meghatározza, hogy 500 millió forintos reklámközzétételből eredő bevétel alatt nem kell reklámadót fizetni, sőt még bevallást benyújtani sem.
Az NGM közölte továbbá: az előzetes adatok szerint augusztus 20-ig az idei első adóelőleg-fizetési kötelezettségének több mint 700 adózó tett eleget. Az államkasszába 1,3 milliárd forint adóelőleg érkezett, amely megfelel az időarányos kormányzati elvárásoknak.
A jogszabály értelmezéséhez segítséget nyújt az NGM és NAV szakemberei által készített információs füzet, amely a NAV honlapján az alábbi linken érhető el: http://www.nav.gov.hu/data/cms339918/66.Informacios_fuzet___A_reklamado_legfontosabb_szabalyai_20140815_jovahagyott.pdf
MTI
Hozzászólások