Csaknem ötven helyszínre telepített meteorológiai állomásokat az E.ON
Az E.ON csaknem 50 helyszínre telepített időjárási jellemzőket mérő eszközöket, ezek a teljes Észak-Dunántúlt lefedik; a fejlesztés az 50 milliárd forint összegű, Danube InGrid projektben valósult meg - közölte az E.ON Hungária Csoport csütörtökön az MTI-vel.
A társaság célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni. Kiemelték, hogy a meteoállomások részletes és azonnali adatokat szolgáltatnak a hőmérsékletről, a szélirányról és szélsebességről, a relatív páratartalomról, a globális sugárzásról és mérik a területen lehulló csapadékmennyiséget is. A jegesedésre a hőmérséklet és nedvességtartalom együttes adataiból szoftverfunkcióval következtetnek.
A besugárzás erejéből az időjáráson túl az Észak-Dunántúlon működő háztartási méretű kiserőművek - napelemek - és ipari naperőművek teljesítménye is mérhető.
A közlemény szerint a mérési adatok az E.ON üzemirányítási központjába érkeznek. Az adatokkal az E.ON még hatékonyabb humánerőforrás-tervezést tud megvalósítani és kritikus időjárási helyzetekre időben elő tud készülni üzemeltetési szakembereivel.
A beérkező adatok emellett segítenek a hálózati elemeket érő környezeti hatások jobb megértésében, így a hatékonyabb eszközgazdálkodásban. Arra is kitértek, hogy az E.ON időjárásjelző készülékei nem csak a határokig "látnak el". Az észak-dunántúli intelligens villamosenergia-hálózatok fejlesztését szolgáló, 50 milliárd forint összegű, országhatárokon átívelő Danube InGrid projektben az E.ON szlovák partnere, a Západoslovenská distibucná (ZSD) határközeli meteorológiai mérőállomásai összekapcsolódnak a hazai időjárásjelző pontokkal és kölcsönösen továbbítják egymásnak a mérési és riasztási adatokat.
Hozzátették, hogy a Magyarország és Szlovákia között létrejövő határon átnyúló időjárás-adatcserével távolabbi, akár 40-50 kilométerre lévő vihargócpontokat is előre lehet jelezni. Emellett jelezték, hogy az E.ON égboltkamerákat, a 132 kV-os nagyfeszültségű hálózatára pedig távvezetékszenzorokat is telepít. Előbbiek a felhőborítottságról szolgáltatnak adatot: a felhők típusát, vastagságát és haladási irányát figyelik. Utóbbiak segítségével a sodronyok hőmérsékletét és belógását tudják monitorozni extrém időjárási helyzetben - hőségben, illetve szél- vagy zúzmaraterhelés alatt.
(Forrás: MTI)
A társaság célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni. Kiemelték, hogy a meteoállomások részletes és azonnali adatokat szolgáltatnak a hőmérsékletről, a szélirányról és szélsebességről, a relatív páratartalomról, a globális sugárzásról és mérik a területen lehulló csapadékmennyiséget is. A jegesedésre a hőmérséklet és nedvességtartalom együttes adataiból szoftverfunkcióval következtetnek.A besugárzás erejéből az időjáráson túl az Észak-Dunántúlon működő háztartási méretű kiserőművek - napelemek - és ipari naperőművek teljesítménye is mérhető.
A közlemény szerint a mérési adatok az E.ON üzemirányítási központjába érkeznek. Az adatokkal az E.ON még hatékonyabb humánerőforrás-tervezést tud megvalósítani és kritikus időjárási helyzetekre időben elő tud készülni üzemeltetési szakembereivel.
A beérkező adatok emellett segítenek a hálózati elemeket érő környezeti hatások jobb megértésében, így a hatékonyabb eszközgazdálkodásban. Arra is kitértek, hogy az E.ON időjárásjelző készülékei nem csak a határokig "látnak el". Az észak-dunántúli intelligens villamosenergia-hálózatok fejlesztését szolgáló, 50 milliárd forint összegű, országhatárokon átívelő Danube InGrid projektben az E.ON szlovák partnere, a Západoslovenská distibucná (ZSD) határközeli meteorológiai mérőállomásai összekapcsolódnak a hazai időjárásjelző pontokkal és kölcsönösen továbbítják egymásnak a mérési és riasztási adatokat.
Hozzátették, hogy a Magyarország és Szlovákia között létrejövő határon átnyúló időjárás-adatcserével távolabbi, akár 40-50 kilométerre lévő vihargócpontokat is előre lehet jelezni. Emellett jelezték, hogy az E.ON égboltkamerákat, a 132 kV-os nagyfeszültségű hálózatára pedig távvezetékszenzorokat is telepít. Előbbiek a felhőborítottságról szolgáltatnak adatot: a felhők típusát, vastagságát és haladási irányát figyelik. Utóbbiak segítségével a sodronyok hőmérsékletét és belógását tudják monitorozni extrém időjárási helyzetben - hőségben, illetve szél- vagy zúzmaraterhelés alatt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások