Csepreghy Nándor: a legfontosabb a jogvita lezárása az uniós fejlesztésekről
A következő időszak legfontosabb munkája, hogy a Magyarország és a brüsszeli döntéshozók közötti jogvita a lehető legkisebb sérelemmel lezáruljon - hangsúlyozta Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.
Elmondta: valós a veszélye annak, hogy 500 milliárd forint uniós pénz "bentragadhat" a jogvita miatt.
A helyettes államtitkár kifejtette: az elmúlt három évben sikerült elérni, hogy az európai uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsák, viszont a periódus végéhez közeledve újabb és újabb problémákkal kell megküzdeni.
A helyettes államtitkár elmondta: 15 magyar operatív programból 13-at az Európai Unió nem finanszíroz a jogvitás helyzet rendezéséig. Technikailag ez azt jelenti, hogy a vitás helyzet rendezését követően ezeket a számlákat visszamenőlegesen is kifizetik teljesen, vagy korrekcióval, részlegesen. Utóbbi esetben a fennmaradó összeget továbbra is a magyar költségvetés finanszírozza.
Csepreghy Nándor példaként kiemelte: a bizottság legfontosabb problémája, hogy az építési beruházásoknál a magyar közbeszerzések esetében előírták a magyar mérnökkamarai tagságot, illetve a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét. El lehet gondolkodni azon, hogy ez mennyire súlyos minőségű probléma, mert erre hivatkozva függesztette fel a bizottság az operatív programokat, így a nagy útépítéseket, a infrastrukturális beruházásokat, köztük a szennyvíztisztítók, illetve az egészséges ivóvízhez szükséges beruházásokat.
Az államtitkár szerint a bizottság ezt megelőzően hat évig nem kifogásolta ezt az eljárást, az auditokon átmentek a magyar projektek, ezért kizárólag szakmai alapon "nehezen értelmezhető" a bizottság ellenérve.
Folyik az egyeztetés Magyarország és az Európai Bizottság között arról, hogy mit kell tenni. Magyarország február elsejétől a magyar mérnöki kamarai tagságot csak azoktól az ajánlattevőktől kéri, amelyek ténylegesen megnyerték a közbeszerzést.
Egyetlen fejlesztés sem áll meg a vitás helyzet miatt, a programokat 2017 végéig kell lezárni, addig biztosan feloldják a problémát, bár jobban szeretnék viták nélkül működtetni fejlesztéseket - tette hozzá.
Megjegyezte: az Európai Unió egészét tekintve több mint 500 operatív program működik, ebből 250-nél is több van felfüggesztve.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2010 óta Magyarország jelentős eredményeket ért el az uniós források felhasználásában, előtte heti átlagban 10 milliárd forintot fizetett ki az intézményrendszer, jelenleg havonta 100 milliárd forint ez az összeg, ami nagyságrendi változás. A további gyorsítás célja a rendelkezésre álló keretek felhasználása, amihez a jelenlegi kifizetési szintet tartani kell. Számtalan egyszerűsítést kell alkalmazni a fejlesztések végrehajtási oldalán, illetve nyár végén, ősz elején a szabadforrásként jelenlévő 500 milliárd forint kihelyezését be kell fejezni. A fejlesztési ügynökségnek a projektek végrehajtását kell segíteni, ami egyszerűsített elszámolást, az adott helyzethez való gyorsabb alkalmazkodást jelenthet - mondta Csepreghy Nándor.
MTI
Elmondta: valós a veszélye annak, hogy 500 milliárd forint uniós pénz "bentragadhat" a jogvita miatt.
A helyettes államtitkár kifejtette: az elmúlt három évben sikerült elérni, hogy az európai uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsák, viszont a periódus végéhez közeledve újabb és újabb problémákkal kell megküzdeni.
A helyettes államtitkár elmondta: 15 magyar operatív programból 13-at az Európai Unió nem finanszíroz a jogvitás helyzet rendezéséig. Technikailag ez azt jelenti, hogy a vitás helyzet rendezését követően ezeket a számlákat visszamenőlegesen is kifizetik teljesen, vagy korrekcióval, részlegesen. Utóbbi esetben a fennmaradó összeget továbbra is a magyar költségvetés finanszírozza.
Csepreghy Nándor példaként kiemelte: a bizottság legfontosabb problémája, hogy az építési beruházásoknál a magyar közbeszerzések esetében előírták a magyar mérnökkamarai tagságot, illetve a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét. El lehet gondolkodni azon, hogy ez mennyire súlyos minőségű probléma, mert erre hivatkozva függesztette fel a bizottság az operatív programokat, így a nagy útépítéseket, a infrastrukturális beruházásokat, köztük a szennyvíztisztítók, illetve az egészséges ivóvízhez szükséges beruházásokat.
Az államtitkár szerint a bizottság ezt megelőzően hat évig nem kifogásolta ezt az eljárást, az auditokon átmentek a magyar projektek, ezért kizárólag szakmai alapon "nehezen értelmezhető" a bizottság ellenérve.
Folyik az egyeztetés Magyarország és az Európai Bizottság között arról, hogy mit kell tenni. Magyarország február elsejétől a magyar mérnöki kamarai tagságot csak azoktól az ajánlattevőktől kéri, amelyek ténylegesen megnyerték a közbeszerzést.
Egyetlen fejlesztés sem áll meg a vitás helyzet miatt, a programokat 2017 végéig kell lezárni, addig biztosan feloldják a problémát, bár jobban szeretnék viták nélkül működtetni fejlesztéseket - tette hozzá.
Megjegyezte: az Európai Unió egészét tekintve több mint 500 operatív program működik, ebből 250-nél is több van felfüggesztve.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2010 óta Magyarország jelentős eredményeket ért el az uniós források felhasználásában, előtte heti átlagban 10 milliárd forintot fizetett ki az intézményrendszer, jelenleg havonta 100 milliárd forint ez az összeg, ami nagyságrendi változás. A további gyorsítás célja a rendelkezésre álló keretek felhasználása, amihez a jelenlegi kifizetési szintet tartani kell. Számtalan egyszerűsítést kell alkalmazni a fejlesztések végrehajtási oldalán, illetve nyár végén, ősz elején a szabadforrásként jelenlévő 500 milliárd forint kihelyezését be kell fejezni. A fejlesztési ügynökségnek a projektek végrehajtását kell segíteni, ami egyszerűsített elszámolást, az adott helyzethez való gyorsabb alkalmazkodást jelenthet - mondta Csepreghy Nándor.
MTI
Hozzászólások