Csökkenéssel kezdte az évet a konjunktúraindex a GKI szerint
Magas szintről, de érezhetően mérséklődött januárban a GKI-Erste konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke; az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt romlottak, az üzletiek tavaly ősz elején, a fogyasztóiak pedig több mint egy éve, 2013 őszén voltak utoljára ezen a szinten - derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből, amelyet az Európai Unió támogatásával készít.
A konjunktúraindex a tavaly decemberi 0,2 pontról mínusz 2,9 pontra, az üzleti bizalmi index 8,1 pontról 4,4 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 22,1 pontról mínusz 23,8 pontra romlott januárban.
Az üzleti szférán belül ugyan minden ágazat várakozása romlott, de az építőipar kivételével még minden ágazatban több a javulásra, mint a romlásra számító cég.
Az iparban csak az elmúlt időszaki termelés megítélése javult valamelyest decemberhez képest, a termelési kilátásokról, a rendelésállományról és a készletekről alkotott vélemény rosszabb lett.
Az építőipari bizalmi index januárban tízhavi mélypontjára esett. Az előző háromhavi termelés megítélése valamelyest javult, a rendelésállományé viszont jelentősen romlott.
A kereskedelmi bizalmi index a decemberi enyhe csökkenést követően érezhetően tovább esett, de továbbra is bennmaradt az elmúlt egy évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése enyhén csökkenő készletszint mellett kissé javult, a várható rendelések minősítése azonban látványosan pesszimistább lett.
A szolgáltatói bizalmi index januárban a tavaly novemberi szintre csökkent. Ezt főleg az üzletmenet romló megítélése okozta, de elmúlt időszak forgalmát ugyancsak rosszabbnak látták a válaszolók. A várható forgalomról alkotott vélemény viszont kissé kedvezőbb lett.
A foglalkoztatási szándék az ipari és szolgáltató cégeknél romlott, az építőiparban és a kereskedelemben viszont javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött.
Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában visszafogottabb lett. Az építőiparban az elmúlt évekre jellemző tendenciától eltérően az áremelést tervező cégek kerültek enyhe többségbe. A válaszadó vállalatok csaknem háromnegyede azonban továbbra is stabil árakra számít. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt jelentősen növekedett az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke nem változott. A fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább enyhült.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és a fogyasztók körében kissé, a többi ágazatban látványosan romlott.
A lakosság saját pénzügyi helyzetének és megtakarítási képességének következő egy évét is rosszabbnak ítélte, mint decemberben
A konjunktúraindex a tavaly decemberi 0,2 pontról mínusz 2,9 pontra, az üzleti bizalmi index 8,1 pontról 4,4 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 22,1 pontról mínusz 23,8 pontra romlott januárban.
Az üzleti szférán belül ugyan minden ágazat várakozása romlott, de az építőipar kivételével még minden ágazatban több a javulásra, mint a romlásra számító cég.
Az iparban csak az elmúlt időszaki termelés megítélése javult valamelyest decemberhez képest, a termelési kilátásokról, a rendelésállományról és a készletekről alkotott vélemény rosszabb lett.
Az építőipari bizalmi index januárban tízhavi mélypontjára esett.
A kereskedelmi bizalmi index a decemberi enyhe csökkenést követően érezhetően tovább esett, de továbbra is bennmaradt az elmúlt egy évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése enyhén csökkenő készletszint mellett kissé javult, a várható rendelések minősítése azonban látványosan pesszimistább lett.
A szolgáltatói bizalmi index januárban a tavaly novemberi szintre csökkent. Ezt főleg az üzletmenet romló megítélése okozta, de elmúlt időszak forgalmát ugyancsak rosszabbnak látták a válaszolók. A várható forgalomról alkotott vélemény viszont kissé kedvezőbb lett.
A foglalkoztatási szándék az ipari és szolgáltató cégeknél romlott, az építőiparban és a kereskedelemben viszont javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött.
Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában visszafogottabb lett. Az építőiparban az elmúlt évekre jellemző tendenciától eltérően az áremelést tervező cégek kerültek enyhe többségbe. A válaszadó vállalatok csaknem háromnegyede azonban továbbra is stabil árakra számít. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt jelentősen növekedett az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke nem változott. A fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább enyhült.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és a fogyasztók körében kissé, a többi ágazatban látványosan romlott.
A lakosság saját pénzügyi helyzetének és megtakarítási képességének következő egy évét is rosszabbnak ítélte, mint decemberben
Hozzászólások