Elemzők: a fogyasztás tartósan húzza a gazdasági növekedést, a beruházások visszaesése megállt az első negyedévben
A fogyasztás stabilan húzza a gazdasági növekedést, a beruházások visszaesése megállt, mindkét tényező importkeresletet támaszt, miközben az exportkilátások továbbra is kockázatokkal terheltek - állapították az első negyedévi GDP adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott második becslése megerősítette, Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett.
A magyar gazdaság végre maga mögött hagyta a tartós stagnálás időszakát - állapította meg az első negyedévi adatokból Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A belső kereslet jelentősen felpörgött 2026 első negyedévében, miközben az export továbbra is zsugorodott és az import jelentősen növekedett. Vagyis a gazdaság növekedési szerkezete nem változott az elmúlt negyedévekhez képest, csak még inkább kiegyensúlyozatlanná vált. A nettó export önmagában 4,5 százalékponttal fékezte a gazdaság teljesítményét - emelte ki.
Előre tekintve a magyar gazdaság kilátásai a részletes adatok alapján nem sokat változtak. A fogyasztás megugrásának tartóssága azon múlik, hogy meddig tartanak a "mézes hetek" - fogalmazott az elemző utalva a kormányváltásra. Egyelőre a fogyasztói bizalom töretlen, ami mindenképpen pozitív előjelnek tekinthető.
Ugyanakkor az előző kormányzat egyes beruházásainak felülvizsgálata és átmeneti felfüggesztése hozhat átmeneti visszaesést, mielőtt az év vége felé elindulna felfelé a beruházási tevékenység. Az export növekedését korlátozhatják a geopolitikai bizonytalanságok, a termelési költségek növekedése és az esetleges ellátások problémák - tette hozzá.
Az ING Bank legfrissebb 2026-os GDP-prognózisa 1,5 százalékos növekedést jelez előre. Az alapvetően borús kilátást részben az energiaár-sokk hatása indokolja, részben pedig az első negyedévben látott egyedi tényezők elhalványulása. Az év egészében a fogyasztás lehet a magyar gazdaság motorja, miközben a beruházások enyhe növekedést mutathatnak és a nettó export érdemben visszafoghatja a GDP-bővülést.
Az ipar teljesítménye 13 negyedév után tudott ismét emelkedni - emelte ki az MTI-nek küldött kommentárjában Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelelemzési Központ vezető elemzője. Ebben az alacsony bázis mellett szerepe lehetett annak, hogy termőre fordultak a nagyberuházások.
Nőtt a mezőgazdasági termelés is, ugyanakkor a tavaszi aszály jelentős kockázatot rejt, elképzelhető, hogy az ágazat a tavalyi alacsony bázishoz képest sem tud majd érdemi bővülést mutatni. A gazdaság egészét az építőipar vetette vissza, amiben a januári hóhelyzet, valamint a vállalati oldal gyenge kereslete is szerepet játszott.
A felhasználási oldalon az első negyedévben is a fogyasztás volt a gazdaság legfontosabb motorja. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ezzel szemben stagnált, a beruházások elérhették a mélypontjukat, azonban a fordulat még nem következett be. Gyengén teljesített az export is elsősorban a külső kereslet további gyengélkedése miatt, míg az import jelentősen nőtt. A fogyasztás erősödése jelentős részben importkeresletként csapódott le.
Az ide kilátásokat tekintve a GFÜ szakértője szerint a fogyasztás várhatóan tovább húzza majd a gazdaságot, bizonytalanság továbbra is a külső környezetből fakad. A termelés felfutása csak fokozatosan történik meg, amihez a külső kereslet alakulása jelenti a szűk keresztmetszetet. A külső kereslet ugyanakkor nemcsak az exportdinamikát veti vissza, a beruházási hajlandóság is tartósan alacsony a vállalatok körében.
Molnár Dániel szerint idén 2 százalék alatti gazdasági növekedés jöhet, ami jövőre kedvezőbb külső környezetben, az uniós források beérkezésével és hatékony felhasználásával 3 százalék közelébe gyorsulhat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte: a márciusi ipari és kiskereskedelmi adatok már rávilágítottak a vártnál jobb GDP-adat két fontos összetevőjére. 2022 harmadik negyedéve óta most először nőtt éves alapon az ipar hozzáadott értéke, amiben szerepe lehetett a kedvezőbb külső keresletnek és annak, hogy az épülő nagy gyárak egy részében (BMW) már beindult a termelés. Ugyanakkor ez a növekedés még törékeny, különösen az iráni háború fényében. Felhasználási oldalon továbbra is a fogyasztás a fő húzóerő. A reálbérek növekedése továbbra is stabil alapot adhat a fogyasztás bővüléséhez.
Az idei év egészére 1,5-2,0 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető. Pozitív irányú kockázatot jelent, ha a várhatóan beérkező uniós forrásokból már idén sikerül új projekteket indítani, míg az iráni háború további elhúzódása kockázatot jelent a növekedés szempontjából, különösen is az exportot tekintve. A magasabb energiaárak egyaránt kedvezőtlen hatással vannak a versenyképességre és a külső keresletre, de a magasabb energiaárak végső soron a belső fogyasztást sem segítik és a beruházási döntésekben is bizonytalanságok hoznak - összegezte az elemző.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások