Elemzők: a gazdasági növekedés szerkezete idén tovább javulhat
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint a bruttó hazai termék 2017-ben 4,0 százalékkal, naptárhatással szűrve 4,2 százalékkal nőtt.
A negyedik negyedévben 4,4 százalékos volt a növekedés. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a múlt évhez hasonlóan idén is a beruházások mellett a fogyasztás és az építőipar lesz a főszereplő, a mostani kilátások alapján 3,8 százalékos gazdasági növekedés várható, ám egy jó terméssel a mezőgazdaság még meglepetést hozhat. A GDP tavalyi negyedik negyedévi gyorsulását a felhasználási oldalon a fogyasztás, a termelési oldalon pedig az építőipar élénkülése okozta. Az építőipar továbbra is jól teljesíthet, igaz, a magas tavalyi bázis miatt idén mérséklődhet a szerepe. A szolgáltatások lendületben maradnak, az iparban pedig gyorsulásra lehet számítani.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, a fogyasztást tekintve az elmúlt évek egyik legdinamikusabb bővülését regisztrálta a KSH a tavalyi utolsó negyedévben, a kedvező munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhetően, ami a háztartások növekvő vásárlási hajlandóságával párosult. Szintén erőteljesen segítette a gazdaság teljesítményét a beruházások bővülése, az uniós projektek felpörgése, a lakáspiac fellendülése, valamint a feldolgozóipari kapacitásbővítések eredményeként. A növekedést a külkereskedelem fogta vissza, mert az erős belső kereslet magas importigényét, a felpörgő export nem tudta ellensúlyozni, ami a nettó export negatív hozzájárulását hozta. 2018-ban a tavalyi évhez hasonló, 3,9 százalékos éves növekedést vár az ING, egy jóval kiegyensúlyozottabb szerkezetben, a kapacitások bővülése miatt az ipar felerősödésével, valamint a nettó export bővülésével.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője megerősítette, hogy a részletek alátámasztották az Erste Bank várakozásait, miszerint a felhasználási oldalt elsősorban a háztartások fogyasztása, a közösségi fogyasztás, valamint a beruházások hajtották, míg termelési oldalon a szolgáltatások és az építőipar jelentették a növekedés legfontosabb forrásait. A gazdaság lendülete kitarthat az idén is. Az uniós támogatások intenzív felhasználása folytatódik és támogatja a beruházások emelkedését. Eközben a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, az igen feszes hazai munkapiac, az emelkedő bérek és a csak lassan emelkedő fogyasztói infláció a háztartások fogyasztásának további bővülését sugallja. Így a belső kereslet lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is.
A folytatódó európai konjunktúra továbbra is segíti az export stabil növekedését, ugyanakkor vélhetően negatív marad a nettó export hozzájárulása a növekedéshez, az élénkülő belső kereslet magas importigénye miatt. A tavalyi kiemelkedő növekedési adat után így összességében csak kisebb mértékű lassulást prognosztizál az Erste Bank.
MTI
A negyedik negyedévben 4,4 százalékos volt a növekedés. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a múlt évhez hasonlóan idén is a beruházások mellett a fogyasztás és az építőipar lesz a főszereplő, a mostani kilátások alapján 3,8 százalékos gazdasági növekedés várható, ám egy jó terméssel a mezőgazdaság még meglepetést hozhat. A GDP tavalyi negyedik negyedévi gyorsulását a felhasználási oldalon a fogyasztás, a termelési oldalon pedig az építőipar élénkülése okozta. Az építőipar továbbra is jól teljesíthet, igaz, a magas tavalyi bázis miatt idén mérséklődhet a szerepe. A szolgáltatások lendületben maradnak, az iparban pedig gyorsulásra lehet számítani.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, a fogyasztást tekintve az elmúlt évek egyik legdinamikusabb bővülését regisztrálta a KSH a tavalyi utolsó negyedévben, a kedvező munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhetően, ami a háztartások növekvő vásárlási hajlandóságával párosult. Szintén erőteljesen segítette a gazdaság teljesítményét a beruházások bővülése, az uniós projektek felpörgése, a lakáspiac fellendülése, valamint a feldolgozóipari kapacitásbővítések eredményeként. A növekedést a külkereskedelem fogta vissza, mert az erős belső kereslet magas importigényét, a felpörgő export nem tudta ellensúlyozni, ami a nettó export negatív hozzájárulását hozta. 2018-ban a tavalyi évhez hasonló, 3,9 százalékos éves növekedést vár az ING, egy jóval kiegyensúlyozottabb szerkezetben, a kapacitások bővülése miatt az ipar felerősödésével, valamint a nettó export bővülésével.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője megerősítette, hogy a részletek alátámasztották az Erste Bank várakozásait, miszerint a felhasználási oldalt elsősorban a háztartások fogyasztása, a közösségi fogyasztás, valamint a beruházások hajtották, míg termelési oldalon a szolgáltatások és az építőipar jelentették a növekedés legfontosabb forrásait. A gazdaság lendülete kitarthat az idén is. Az uniós támogatások intenzív felhasználása folytatódik és támogatja a beruházások emelkedését. Eközben a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, az igen feszes hazai munkapiac, az emelkedő bérek és a csak lassan emelkedő fogyasztói infláció a háztartások fogyasztásának további bővülését sugallja. Így a belső kereslet lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is.
A folytatódó európai konjunktúra továbbra is segíti az export stabil növekedését, ugyanakkor vélhetően negatív marad a nettó export hozzájárulása a növekedéshez, az élénkülő belső kereslet magas importigénye miatt. A tavalyi kiemelkedő növekedési adat után így összességében csak kisebb mértékű lassulást prognosztizál az Erste Bank.
MTI
Hozzászólások