Elemzők: a munkaerő-kínálat szűkössége is táplálja a béremelkedést
A munkaerőhiány és az inflációs környezet táplálja a béremeléseket az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akiknek megoszlott véleménye arról, hogy fennmarad-e a reálkeresetek emelkedése is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 3,3 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak tavaly júniushoz mért, 11,7 százalékos növekedésével számolva.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a várakozásokat felülmúlva nőtt a bruttó átlagbér júniusban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset emelkedése tovább gyorsult. Az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhető, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb tolták.
A bankholding várakozásai szerint az idei éves bérnövekedési ütem immár 16,5 százalék felett fog alakulni. Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bírhat és fogyasztási oldalról segíti a GDP növekedését.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a keresetek növekedési üteme júniusban csak kismértékben alakult magasabban az előző hónapokban tapasztaltnál. A dinamikus növekedésben az év eleji minimálbér- és bérminimum-emelés mellett a munkaerőhiány játszott elsősorban szerepet. Úgy ítélte meg, hogy az infláció gyorsulása nyomán a következő hónapokban várhatóan a reálbér csökken, és megjegyezte, ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre szükség van. Ezek közül a legfontosabbak az infláció fékeződése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása. Szintén fontosnak nevezte az állami alkalmazottak esetében a szükséges bérfejlesztések elvégzését.
A következő hónapokban az elemző nem számít a bérdinamikában érdemi változásra, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. Jövőre az idei magas infláció fogja felfelé húzni a béreket, ám azt jelenleg lehetetlen megmondani, hogy az átlagbérek reálértéke hogyan alakul. A reálbér-dinamika a pénzromlás mellett nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától is, amelyre jelentős hatást gyakorol az orosz-ukrán háború, illetve a kapcsolódó szankciók - vélekedett az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője számára a friss béradatok nem jelentettek meglepetést, a minimálbér, a garantált bérminimum év eleji emelése, a közszférában előre betervezett fizetésemelések mellett a különböző szektorokban kialakult munkaerőhiány is felfelé húzza a béreket, állapította meg. Hozzátette, az infláció hatása jól látható a friss adatokból: az első félévben a reálbéremelkedés mintegy 8 százalékos volt, hiszen az év első hónapjaiban még visszafogottabb volt az árindex. Júniusban viszont a reálbérek csak 3,3 százalékos emelkedést mutattak.
A K&H Bank szakértője szerint továbbra is az a fő kérdés, hogy ősszel vajon lesz-e újabb megugrás a bérdinamikában. A magas infláció és a feszes munkaerőpiac miatt elképzelhető, hogy az őszi hónapokban lesz egy újabb béremelési hullám. Lehetséges azonban, hogy az esetleges őszi béremelések sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az év utolsó hónapjaiban a reálbérek növekedni tudjanak - emelte ki Németh Dávid.
A jövőre nézve egyelőre nagyon nagy a bizonytalanság: a romló gazdasági kilátások és a várhatóan magas szinten beragadó infláció következményeként Németh Dávid szerint már az is pozitív fejlemény lenne, ha 2023-ban a bérek megtartanák az értéküket.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások