Elemzők: elmaradt a várakozásoktól az ipar júniusi teljesítménye
Az ipari termelés júniusi mutatói elmaradtak a várakozásoktót, már az előzetes GDP-adatok is sejteni engedték, hogy a fél év utolsó hónapja nem volt erős - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A kilátások továbbra is bizonytalanok alapvetően a külpiaci feltételek miatt, de majdnem biztos, hogy a magyar ipar túllépett az évekig húzódó recesszión.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki első becslése szerint júniusban az ipari termelés volumene 10,1, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, mivel júniusban kettővel több munkanap volt idén, mint tavaly. Az előző hónapban 5,4 százalékos volt a termelés munkanappal kiigazított éves növekedése.
Az előző havihoz mérve 1,4 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás a májusi 2,7 százalékos növekedés után. Az ipari termelés júniusi adata jóval kedvezőbb lett a vártnál, de elmaradt a piaci konszenzustól és a termelés havi csökkenése csalódást keltett - emelte ki Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában.
Megállapította, az ipar kilátásaival kapcsolatban továbbra is jelentős a bizonytalanság. Noha az elmúlt hónapokban a rendelésállomány már érdemben emelkedett, de a növekedés nem volt egyenletes, miközben a külső környezetet továbbra is visszafogott bővülés jellemzi, és az erősebb forintárfolyam is rombolja az ipar nemzetközi versenyképességét.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza úgy látja, a magyar ipar nem tud elszakadni a szokásos mintázattól: egy jó hónap, egy rossz hónap. A második negyedéves kissé csalódást keltő GDP-adatból már sejteni lehetett, hogy a júniusi havi statisztikák nem lehettek olyan erősek.
A KSH sok részletet még nem ismertetett. A szűkszavú kommentár alapján is inkább pozitív kép rajzolódik ki, a feldolgozóipari alágak többségében ugyanis nőtt a termelés volumene. Az akkugyártás is úgy néz ki, hogy túl van a mélypontján, hiszen ez is bővülést mutatott.
Előre tekintve az ipari statisztikák vélhetően jelentősen megérzik majd a paksi krízis nyomán végbemenő termeléscsökkentéseket. Ennek megfelelően akár már júliusban, de még inkább az augusztusi adatokban számítunk jelentős negatív számokra. Amennyiben azonban sikerül elkerülni a teljes paksi leállást, úgy van esély rá, hogy ősszel meg is indulhat a korrekció.
Az ING Bank szekértője a mostani válság ellenére is úgy véli, hogy a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban akár 3-4 százalék körüli növekedést is elérhet. Vagyis három év ipari recesszió után az ipar ismét pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez a paksi krízis ellenére is.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy az ágazat talán már túl van a mélyponton - legalábbis egyelőre. Az ipar teljesítménye éves és negyedéves összevetésben is pozitívan járulhatott hozzá a GDP-növekedéséhez, de ez majd a részletes GDP-adatokból derül ki. Szerepet játszik egyrészt a valamivel jobb külső kereslet, másrészt a hazai nagyberuházások nyomán létrejövő termelőkapacitások is gyártani kezdtek.
A következő hónapokra vonatkozó várakozásoknál mindenképpen meghatározó az iráni háború, amely amellett, hogy időről időre magasabb energiaárakat okoz és bizonytalanná teszi a gazdasági szereplőket. A magasabb energiaárak rontják a magyar ipar versenyképességét, illetve a külső keresletet is mérséklik. A nyári időszakban ennél nagyobb problémát fog jelenteni a Paksi Atomerőmű termelésének kiesése és az ebből fakadó korlátozások. Az erőmű kiesése már önmagában szemmel látható hatással lesz az ágazat teljesítményére, persze fontos kérdés, hogy a mostani helyzet meddig tart.Kedvező a kedvezőtlen helyzetben, hogy a korlátozás nyáron történik, amikor az ipar teljesítménye a nyári leállások miatt amúgy is kisebb - hogy pontosan hogy alakul ez a hatás, azt majd a következő hónapok adataiból fog kiderülni - jegyezte meg.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője arra mutatott rá, hogy havi alapon a kiemelkedő májusi növekedés után korrigált a szektor, 1,4 százalékkal esett vissza a volumen, a második negyedév egészét azonban még ezzel együtt is érdemi, 1,7 százalékos negyedéves emelkedés jellemezte.
Az ipar kilátásaival kapcsolatban továbbra is jelentős a bizonytalanság. Noha az elmúlt hónapokban a rendelésállomány már érdemben emelkedett, de a növekedés nem volt egyenletes, miközben a külső környezetet továbbra is visszafogott bővülés jellemzi, és az erősebb forintárfolyam is rombolja az ipar nemzetközi versenyképességét. A Paksi Atomerőmű leállítása és az önkéntes energiafelhasználás-korlátozás hatása várhatóan az augusztusi adatban megjelenik majd, azonban ha a helyzet rövid időn belül rendeződik, akkor nem várható tartós negatív hatás. Így továbbra is a külső kereslet jelenti majd a döntő tényezőt, hogy az ipar milyen gyorsan tud majd helyreállni, és a belépő új gyártókapacitások felfutása milyen ütemben zajlik majd - jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások