Elemzők: minden várakozást túlszárnyalt a kiskereskedelmi forgalom márciusi növekedése
Az elemzők minden várakozását meghaladta a kiskereskedelmi forgalom márciusi növekedése, amelyet a jelentős reálbéremelkedés mellett az üzemanyagoknak az iráni konfliktus és a Barátság kőolajvezeték leállása miatti pánikvásárlása magyarázott.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 10,6 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól ) megtisztítva 8,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A februárinál 1,9 százalékkal nagyobb volt a szezonális és naptárhatással kiigazított forgalom.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában az üzemanyag-pánikvásárlások hatását emelte ki a kiskereskedelmi forgalom kiugró márciusi növekedésében, amely a kimagasló éves ütem több mint negyven százalékát jelentette. A kiskereskedelmi forgalom immár nyolc hónapja bővül, amire a koronavírus-járvány kitörése óta nem volt példa és a vártnál kedvezőbb első negyedévi GDP-adatban is nagy szerepe lehetett.
A kiskereskedelmi forgalom folytatódó emelkedésére számít a GFÜ az idén.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának is jelentős meglepetést okozott a kiskereskedelmi forgalom kirobbanó márciusi növekedése. Az adat a szerdán megjelent ipari növekedés után a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adat másik okát szolgáltatja. A kiskereskedelmi forgalom növekedésében szerepet játszik a bérek erőteljes növekedése és az alacsony infláció, amiből februárban egy 10 százalék feletti nettó reálkereset-emelkedés jött ki.
Mint megjegyezte, egyértelműen egy pánikvásárlás áll az üzemanyagforgalom 20,6 százalékos növekedése mögött az iráni háború miatti árnövekedés, illetve a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. Tekintettel arra, hogy a mostani bővülésben nagy szerepet játszott az üzemanyagforgalom növekedése, ehhez a szinthez képest a következő hónapokban mindenképpen várható némi korrekció. Ugyanakkor éves alapon a kiskereskedelmi forgalom bővülése fennmaradhat, így ez pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez. Kockázatot leginkább az iráni háború miatt elszálló energiaárak inflációs hatása jelenthet, de ez nem lesz akkora, hogy ne legyen pozitív a reálkeresetek éves változása.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint ahogyan az iparban, ugyanúgy a kiskereskedelemben is minden várakozást felülmúlt a márciusi növekedés. Egyrészt tartós bővülésről van szó, hiszen az emelkedő trend 2023 vége óta tart. Másrészt a teljesítmény fokozatosan közelíti a 2022. évi csúcsot. Ugyanakkor elsősorban egyedi, átmeneti tényezők serkentették ilyen nagy mértékben a hazai kiskereskedelmet ezért óvatos a márciusi dinamika fenntarthatóságával kapcsolatban.
A javuló fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében olyan fundamentumokat teremthet, amelyek tartósan emelkedő pályán tarthatják a kiskereskedelmi forgalmat. Az idei év egészét tekintve így 6,0-6,5 százalék körüli bővülésre számít az ING szakértője a kiskereskedelemben.
Hozzátette, az év hátralévő részében a fő kérdés továbbra sem az lesz, hogy húz-e a fogyasztás, hanem az, hogy az ipar és az ipari export képes-e tartós növekedési pályára állni, végre elmozdul-e a mélypontról felfelé a beruházás, valamint elkerülhető lesz-e egy újabb energiaválság. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint is a kiskereskedelem márciusi forgalmáról csütörtök reggel megjelent adatok brutálisan meghaladták a konszenzust és az Erste várakozását.
Az elmúlt fél év alapján már a fogyasztói bizalom tendenciózus javulásáról beszélhetünk, ami párhuzamosan alakult a jelentős reálbérváltozással. A nyár folyamán tetőzhet a hangulat, a következő egy-két hónapban még a választások előtt kiutalt jóléti intézkedések is éreztethetik hatásukat. Az emelkedő inflációs számok következtében korrekció történhet, ami lassíthatja a fogyasztás növekedését az év második felében. Mindent egybevetve továbbra is úgy látszik, hogy a háztartások fogyasztásának bővülése marad a GDP növekedés legfontosabb támasza az idei évben is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások