Elemzők: strukturális értelemben teljesnek tekinthető a foglalkoztatás
A foglalkoztatottak száma történelmi csúcsot döntött - állapították meg a KSH szerdán kiadott legfrissebb munkaerőpiaci adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik némiképp eltérően vélekedtek arról, hogy a munkaerőpiac jelenlegi szerkezetében elérkezett-e a teljes foglalkoztatás, vagy tér van-e a foglalkoztatási ráta további javulására, több százezer további új álláshely betöltésére.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint az augusztus-októberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma először lépte át a 4,5 milliót, 4 millió 502 ezer volt, 57 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett. A 15-74 évesek körében az egy évvel korábbinál 109 ezerrel többen, 4,439 milliónyian dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, és 2 ezerrel többen, a KSH adatai szerint 108 ezren külföldi telephelyen. A közfoglalkoztatottak száma 54 ezerrel, 133 ezerre csökkent.
Markáns változásra csak olyan reformok esetén lehet számítani, amelyek választ adhatnak a munkaerőpiac jelenlegi strukturális problémáira. Az idei év végén 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál az ING Bank.
Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig ismét csökkenő pályára állt, mivel az elsődleges munkaerőpiac még erősebb dinamikára kapcsolt. A közfoglalkoztatásból elkezdődött a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása. Horváth András azonban úgy látja, hogy jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a mostani munkaerőpiaci környezetben sem feltétlen képesek elhelyezkedni.
A versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 4-5 százalékpontnyi javulására van tér az ideális munkavállalási korú népességben. Az aktív korú népesség létszámából kiindulva ez további 250-300 ezer új munkahely betöltésére ad lehetőséget. A Takarékbank elemzője szerint ezt követően lesz majd kinyilvánítható a teljes foglalkoztatottság.
Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar munkaerőpiac 500 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik bár a képzettségi problémák igen jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat - összegezte a Takarékbank elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint munkanélküliségi ráta továbbra is rekordalacsony szinten, a foglalkoztatás pedig csúcson van. Technikailag a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot. Németh Dávid szerint az előrelépéshez szerkezeti változásra van szükség. Például oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani a közfoglalkoztatottakat. Az még egy fontos kérdés a következő időszakban, hogy az állami szférában leépítendő alkalmazottak találnak-e számukra megfelelő munkát a magánszektorban - vetette föl.
"Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni. Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb, mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, miközben az uniós átlag 20 százalék körül mozog" - emelte ki a szakember.
Az év hátralévő részében valamivel 3,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta várható és 2019-ben is ezen a szinten maradhat a mutató - prognosztizálta Németh Dávid. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliségi ráta augusztus-októberben kissé alacsonyabb lett az általuk is várt 3,8 százalékos elemzői konszenzusnál, az aktivitási és a foglalkoztatási ráta pedig még mindig képes volt tovább emelkedni.
Az adatok összességében továbbra is erős, feszített munkapiacot jeleznek. Az elkövetkező hónapokban - részben a szezonális hatásoknak köszönhetően - vélhetően nem mutat majd egyértelmű trendet a munkanélküliségi ráta, ám összességében a mutató továbbra is 4 százaléki alatt maradhat. A feszített munkapiac pedig a bérek emelkedésének - vélhetően lassuló ütemű - folytatódását sugallja, ami azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás még egy ideig fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Az Erste szakembereinek becslése szerint az idén 4,6 százalékkal nőhet a magyar GDP, ami jövőre 3,6 százalékra lassulhat.
(Forrás: MTI)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint az augusztus-októberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma először lépte át a 4,5 milliót, 4 millió 502 ezer volt, 57 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett. A 15-74 évesek körében az egy évvel korábbinál 109 ezerrel többen, 4,439 milliónyian dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, és 2 ezerrel többen, a KSH adatai szerint 108 ezren külföldi telephelyen. A közfoglalkoztatottak száma 54 ezerrel, 133 ezerre csökkent.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában a legfrissebb adatokat úgy értékelte, hogy a foglalkoztatottak száma rekordot döntött, az inaktívak száma tovább csökkent. Felhívta a figyelmet, hogy a szezonális hatásokat kiszűrve a munkanélküliségi ráta január óta gyakorlatilag stagnál, és ebből azt a feltevést látta alátámasztva, hogy a munkaerőpiac jelenlegi szerkezete érdemi javulásra már nem ad teret, vagyis "elértük a teljes foglalkoztatottságot".
Előre tekintve Virovácz Péter úgy látja, hogy a javulás a munkaerőpiac kínálati oldala miatt már csak egyre lassabb ütemben folytatódhat.
Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig ismét csökkenő pályára állt, mivel az elsődleges munkaerőpiac még erősebb dinamikára kapcsolt. A közfoglalkoztatásból elkezdődött a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása. Horváth András azonban úgy látja, hogy jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a mostani munkaerőpiaci környezetben sem feltétlen képesek elhelyezkedni.
A versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 4-5 százalékpontnyi javulására van tér az ideális munkavállalási korú népességben. Az aktív korú népesség létszámából kiindulva ez további 250-300 ezer új munkahely betöltésére ad lehetőséget. A Takarékbank elemzője szerint ezt követően lesz majd kinyilvánítható a teljes foglalkoztatottság.
Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar munkaerőpiac 500 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik bár a képzettségi problémák igen jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat - összegezte a Takarékbank elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint munkanélküliségi ráta továbbra is rekordalacsony szinten, a foglalkoztatás pedig csúcson van. Technikailag a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot. Németh Dávid szerint az előrelépéshez szerkezeti változásra van szükség. Például oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani a közfoglalkoztatottakat. Az még egy fontos kérdés a következő időszakban, hogy az állami szférában leépítendő alkalmazottak találnak-e számukra megfelelő munkát a magánszektorban - vetette föl.
"Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni. Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb, mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, miközben az uniós átlag 20 százalék körül mozog" - emelte ki a szakember.
Az év hátralévő részében valamivel 3,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta várható és 2019-ben is ezen a szinten maradhat a mutató - prognosztizálta Németh Dávid. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliségi ráta augusztus-októberben kissé alacsonyabb lett az általuk is várt 3,8 százalékos elemzői konszenzusnál, az aktivitási és a foglalkoztatási ráta pedig még mindig képes volt tovább emelkedni.
Az adatok összességében továbbra is erős, feszített munkapiacot jeleznek. Az elkövetkező hónapokban - részben a szezonális hatásoknak köszönhetően - vélhetően nem mutat majd egyértelmű trendet a munkanélküliségi ráta, ám összességében a mutató továbbra is 4 százaléki alatt maradhat. A feszített munkapiac pedig a bérek emelkedésének - vélhetően lassuló ütemű - folytatódását sugallja, ami azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás még egy ideig fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Az Erste szakembereinek becslése szerint az idén 4,6 százalékkal nőhet a magyar GDP, ami jövőre 3,6 százalékra lassulhat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások