Elemzők: tavaly novemberben már nem volt deficit, de a külkereskedelmi többlet csökkenése idén is folytatódni fog

Míg az exportot az ipari termelés alkatrészhiányból eredő akadályai korlátozzák, az importot a beruházási és fogyasztói kereslet mellett az emelkedő energiaárak is növelik, így a későbbiekben sem várható az áruforgalmi egyenleg javulása. Mivel a szolgáltatások egyenlege nem képes az áruforgalmi mérleg romlását ellensúlyozni, a folyó fizetési mérleg deficitje tovább emelkedhet - így kommentálták a külkereskedelmi áruforgalom előzetes adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott első becslése szerint négy hónap után novemberben újra pozitív lett a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege: az export euróban számított értéke 7,7, az importé 13,6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában, de 81 millió euró exporttöbblet maradt, ami  526 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Októberhez viszonyítva -, amikor az export mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az import 13,4 százalékkal nőtt - a novemberi kivitel értéke 7,8, a behozatalé 4,0 százalékkal volt nagyobb.
    

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy az októberi 302 millió euró deficitet követően novemberben többlet keletkezett a külkereskedelemben, így négy hónap után újra szufficites lett az egyenleg. Rámutatott: az ipari termelés, ezen belül a járműgyártás javulásának köszönhetően nőtt az export, noha a chiphiány miatt járműgyártás továbbra is akadozik. Az import emelkedését pedig az erőteljes belső - döntően beruházási - kereslettel és a drámaian dráguló nyersanyag- és energiaárakkal magyarázta az elemző.
    

Az áruforgalmi egyenleg romlása továbbra is érdemben rontja a GDP növekedését, miközben a forint árfolyamára is negatív hatással lehet  - állapította meg. Tavaly  az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euróról 2 milliárd euró közelébe mérséklődhetett a kereskedelmi többlet.  A beruházások és a fogyasztás élénkülésével az idei év első felében is folytatódhat a külkereskedelem többletének csökkenése.
    

Suppan Gergely megismételte: az alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt  a cserearányok markáns romlása okozza az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt. Emiatt jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi kilátásokat. 2020-ban az áruforgalmi egyenleg többletének jelentős emelkedése mellett a szolgáltatások egyenlege meredeken romlott, így a folyó fizetési mérleg mérsékelt deficitet mutatott, míg tavaly az áruforgalmi egyenleg romlását csak részben ellensúlyozhatta a szolgáltatások egyenlegének fokozatos javulása, így a folyó fizetés mérleg várhatóan tovább romlik, javulást pedig csak a következő években vár a Takarékbank elemzője.
    

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: novemberben az egyenleg romlásához nagyban hozzájárulhatott a magas belső kereslet, ami felfelé húzta az importot. Az export alakulását az ipari termelés magyarázza: bár novemberben az ipari termelés a vártnál kedvezőbben alakult, de a főleg exportra termelő járműgyártás gyengélkedése miatt így sem tudta ellensúlyozni a behozatal növekedését. Az import értékének kiugró növekedéséhez hozzájárult az energiaárak emelkedése is. Az adatok alapján a termékek külkereskedelme a negyedik negyedévben is visszahúzhatta a gazdasági teljesítményt, ennek megfordulásához az export felfutására van szükség - állapította meg Regős Gábor.


(Forrás: MTI)