Ellenszavazat nélkül döntött az alapkamat tartásáról a monetáris tanács szeptemberben
A monetáris tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását - olvasható a jegyzőkönyvben. A gyorsan változó gazdasági környezet miatt kiemelten fontosnak nevezték, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. A gazdaság helyreállásával kialakuló inflációs hatásokat figyelni fogják, és készen állnak a megfelelő eszközök alkalmazására, amennyiben a kilátások megváltozása indokolttá tenné ezt.
A testület az utolsó negyedévben az inflációban csökkenést vár az üzemanyagárak mérséklődése miatt, és a gyenge kereslet miatt a következő negyedévekben is dezinflációs hatásokra számít. Az idei kilátásokat értékelve közölték, hogy a költségvetési hiány GDP-arányosan idén legfeljebb 7,5 százalék körül alakulhat növekvő államadósság, és a folyó fizetési mérleg egyenlegének kismértékű hiánya mellett. A GDP 5,1 és 6,8 százalék közötti mértékben csökkenhet éves szinten, jövőre viszont 4,4 és 6,8 százalék között bővülhet, és 2022 fordulóján elérheti a járvány előtti szintet.
A tanács szerint a makrogazdasági és a pénzpiaci folyamatokat továbbra is a koronavírus hatásai alakítják, bizonytalanná téve a világgazdasági kilátásokat. A tanácstagok szerint a járvány második hulláma bizonytalanná tette a makrogazdasági kilátásokat. Többen fölhívták a figyelmet arra is, hogy a külső gazdasági környezet kedvezőtlenül alakul, és a világ meghatározó jegybankjai hosszú távon fenntarthatják a laza monetáris kondíciókat. Egyetértettek abban is, hogy az inflációs kilátások szempontjából a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés növekedése jelenti a legnagyobb kockázatot. Az MNB - mint írták - el akarja elkerülni, hogy a globális piaci környezet bizonytalansága emelje az inflációs kockázatokat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások