EM-SZTFH: gázból és kőolajból is tovább nőtt a belföldi kitermelés 2025 első negyedévében
Magyarország energiaszuverenitását és a magyar fogyasztók ellátásbiztonságát a lehető legnagyobb arányban az országban elérhető forrásokra érdemes alapozni. Az importkitettségek csökkentése érdekében a megújulók lendületes térnyerése mellett a fosszilis energiahordozók hazai kitermelését is fokozni kell. Idén januártól márciusig gázból és kőolajból egyaránt többet hoztak felszínre a magyarországi mezőkből, mint 2024 azonos időszakában - közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága közös közleményben pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a földgáznál kis többlettel ismétlődött meg a tavalyi első negyedéves teljesítmény. A csaknem 480 millió köbméteres kitermelésből a legkedvezőbb adatot a március hozta, több mint 170 millió köbméterrel.
A közlemény szerint a földgáznál kis többlettel ismétlődött meg a tavalyi első negyedéves teljesítmény. A csaknem 480 millió köbméteres kitermelésből a legkedvezőbb adatot a március hozta, több mint 170 millió köbméterrel.Kőolajból mintegy ötödével emelkedett a mutató, kevesebb mint 250 ezer tonnáról majdnem 300 ezer tonnára.
Folytatódni látszik a tavalyi trend: a 2023-as 1,76 milliárd köbméterrel szemben 2024-ben mintegy 1,9 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre Magyarországon. Ami a kőolajat illeti, Magyarország felülmúlta az 1 millió tonnát, ezt a mennyiséget legutóbb húsz évvel korábban, 2004-ben sikerült meghaladni - tették hozzá.
A további előrelépés érdekében öt év szünet után hirdetett meg tavaly ősszel újabb bányászati koncessziókat az Energiaügyi Minisztérium. Az eredményes eljárások alapján hat területen, Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási települések térségében indulhat meg a szénhidrogének kutatása, kitermelése és hasznosítása. A tárca a kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi - írták.
A közlemény idézte Czepek Gábort, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, aki kiemelte: a zöldenergia hasznosításában minden várakozást felülmúló sikereket értek el. Az időjárásfüggő megújuló kapacitások már túlnőtték a 8 gigawattot. A napenergia részaránya az áramtermelésben Magyarországon volt a legmagasabb a világon 2024-ben.
A fosszilis energiahordozókra azonban hosszabb távon is szükség lesz - tette hozzá. A belföldi földgázkitermelés tavaly az éves felhasználás több mint ötödét fedezte, de az import nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez, a családok zavartalan ellátásához. A 440 milliárd forintos Jedlik Ányos Energetikai Programban sokszínű pályázati lehetőségekkel segítik a hazai vállalkozásokat energiahatékonyságuk javításában, működésük zöldítésében.
A külső kitettségek mérséklését egyebek mellett a földhő és a biogáz fokozott hasznosításával, a távhőtermelés és -szolgáltatás korszerűsítésével, megújuló alapokra helyezésével mozdítják elő. Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke a közleményben hangsúlyozta: 2025 első negyedévének termelési és bányajáradék-bevételi adatai igazolják, hogy az új alapokra helyezett bányajáradék fizetési szabályozás beváltja a hozzá fűzött reményeket.
A szabályozás kettős célja, az állami bevételek garantálása és a kitermelési mennyiségek növelése mellett kiemelt szándék volt a hazai szénhidrogén-bányászatban működő vállalkozások beruházásainak ösztönzése is.
Bízik benne, hogy az év hátralevő részében hasonlóan jó eredményekre számíthatnak a hazai szénhidrogén-bányászattól.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások