Erősíti versenyképességet a társadalmi felelősségvállalás a szakértők szerint
Erősíti a gazdasági versenyképességet a vállalatok közösségi és környezeti felelősségvállalása a keddi CSR Hungary Summit konferencián felszólaló szakértők szerint.
A Budapesten tartott rendezvényen Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora kifejtette: a társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) összetett fogalom, beletartozik az üzleti etika és a megbízhatóság, és a vállalatmenedzsmentek mellett kiterjed a kormányok és állami intézmények, egyetemek, társadalmi szervezetek vezetésének hitelességére is.
Csath Magdolna szerint a CSR jelentőségét erősíti a természeti és pénzvagyonnál is fontosabb humán erőforrás, a tehetség felértékelődése, hiszen a tudást hozó munkavállalók - akárcsak a vásárlók és befektetők - egyre jobban figyelembe veszik a felelősségvállalást.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon még mindig erős a vállalatirányítók szerepe és az itt működő cégek egyelőre inkább marketingeszköznek tekintik a társadalmi felelősségvállalást, közösségi tevékenységük pedig kimerül abban, hogy a munkavállalóikat a cég nevében végzett önkénteskedésre kényszerítik.
Csath Magdolna szerint Magyarországon a vállalati felelősségvállalást visszafogja az is, hogy a környezettudatosság helyett még mindig a költségérzékenység határozza meg a fogyasztást, az itt működő vállalatok pedig többnyire külföldre termelnek és leginkább csak a költséghatékonyságot veszik figyelembe. Az ország hosszú távú sikeressége múlik azon, hogy a gazdasági eredményeket sikerül-e átvezetni a társadalomba, az oktatásba és kultúrába, ám ennek mértéke egyelőre elmarad attól, amit a magyar gazdaság az elmúlt években elért - hangsúlyozta.
Takács Júlia, a rendezvényt szervező CSR Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte a profittermelés jelentőségét egy vállalat életében, a pénzügyi teljesítményt azonban - tette hozzá - javítja a felelős üzleti gyakorlat is. A társadalmi felelősségvállalás összetett és folyamatosan változó fogalom, hiszen nem szorítkozik pusztán az önkéntességre, szponzorációra vagy adományozásra, a szociális érzékenység mellett egyre inkább a piacok fenntarthatóságára törekszik.
A CSR jövőjét a következő években világszerte érvényesülő folyamatok határozzák meg, így egyebek közt a fogyasztói tudatosság, a magánélet és a személyes adatok védelme, a munkahelyi esélyegyenlőség és az ezredforduló táján születettek megjelenése a munkaerőpiacon - fejtette ki. A legfontosabb rövid távú hatásnak a klímaváltozást, a hulladékgazdálkodást, a környezeti károkat mérséklő körkörös gazdaság és a környezeti fenntarthatóság felértékelődését nevezte.
Utóbbihoz kapcsolódva Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára közölte, hogy a mindennapi termékek életciklusát bővítő feltételeket ugyanúgy meg kell teremteni, mint az épített és a természeti környezet összhangját. A kormány feladata az ehhez szükséges társadalmi kohézió, az állam és a gazdasági szereplők párbeszédének elősegítése, szabályozók és stratégiák megteremtése - tette hozzá.
Közölte, hogy az ITM a fenntartható okostelepülés útikalauz mintájára feltérképezné az okosvállalatokat is, fenntarthatósági javaslatcsomagjának kidolgozásához pedig a tárca számít a gazdasági szereplők tapasztalataira.
(Forrás: MTI)
A Budapesten tartott rendezvényen Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora kifejtette: a társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) összetett fogalom, beletartozik az üzleti etika és a megbízhatóság, és a vállalatmenedzsmentek mellett kiterjed a kormányok és állami intézmények, egyetemek, társadalmi szervezetek vezetésének hitelességére is.
Bizalom nélkül - mint fogalmazott - innováció sem születhet, hiszen annak folyamata ma már nem csupán néhány szereplő, hanem minden érintett együttműködését igényli. A cégek emiatt világszerte organikus megoldásokban gondolkodnak, szervezetfejlődésüket a hálózatosodás határozza meg - tette hozzá.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon még mindig erős a vállalatirányítók szerepe és az itt működő cégek egyelőre inkább marketingeszköznek tekintik a társadalmi felelősségvállalást, közösségi tevékenységük pedig kimerül abban, hogy a munkavállalóikat a cég nevében végzett önkénteskedésre kényszerítik.
Csath Magdolna szerint Magyarországon a vállalati felelősségvállalást visszafogja az is, hogy a környezettudatosság helyett még mindig a költségérzékenység határozza meg a fogyasztást, az itt működő vállalatok pedig többnyire külföldre termelnek és leginkább csak a költséghatékonyságot veszik figyelembe. Az ország hosszú távú sikeressége múlik azon, hogy a gazdasági eredményeket sikerül-e átvezetni a társadalomba, az oktatásba és kultúrába, ám ennek mértéke egyelőre elmarad attól, amit a magyar gazdaság az elmúlt években elért - hangsúlyozta.
Takács Júlia, a rendezvényt szervező CSR Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte a profittermelés jelentőségét egy vállalat életében, a pénzügyi teljesítményt azonban - tette hozzá - javítja a felelős üzleti gyakorlat is. A társadalmi felelősségvállalás összetett és folyamatosan változó fogalom, hiszen nem szorítkozik pusztán az önkéntességre, szponzorációra vagy adományozásra, a szociális érzékenység mellett egyre inkább a piacok fenntarthatóságára törekszik.
A CSR jövőjét a következő években világszerte érvényesülő folyamatok határozzák meg, így egyebek közt a fogyasztói tudatosság, a magánélet és a személyes adatok védelme, a munkahelyi esélyegyenlőség és az ezredforduló táján születettek megjelenése a munkaerőpiacon - fejtette ki. A legfontosabb rövid távú hatásnak a klímaváltozást, a hulladékgazdálkodást, a környezeti károkat mérséklő körkörös gazdaság és a környezeti fenntarthatóság felértékelődését nevezte.
Utóbbihoz kapcsolódva Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára közölte, hogy a mindennapi termékek életciklusát bővítő feltételeket ugyanúgy meg kell teremteni, mint az épített és a természeti környezet összhangját. A kormány feladata az ehhez szükséges társadalmi kohézió, az állam és a gazdasági szereplők párbeszédének elősegítése, szabályozók és stratégiák megteremtése - tette hozzá.
Közölte, hogy az ITM a fenntartható okostelepülés útikalauz mintájára feltérképezné az okosvállalatokat is, fenntarthatósági javaslatcsomagjának kidolgozásához pedig a tárca számít a gazdasági szereplők tapasztalataira.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások