EU10 - Erősödött a fogyasztóvédelem
Magyarország európai uniós csatlakozásával erősödött a fogyasztóvédelem, a jogharmonizációs folyamat eredményeképpen a hazai joganyag a vonatkozó uniós irányelveknek és rendeleteknek megfelelő irányba módosult, biztosítva ezzel az EU-szerte egységes jogalkalmazást, a határon fogyasztói átnyúló panaszok hatékony intézését.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság értékelése szerint fogyasztóvédelem szempontjából a csatlakozás eredménye, hogy Magyarország is bekapcsolódhatott az Európai Fogyasztói Központok hálózatába, a magyar intézmény 2011. január elseje óta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezetében működik.
Az itt végzett munka fontosságát, egyben hatékonyságát jelzi, hogy például tavaly a központ nagyságrendileg 15,7 millió forint összegben és értékben sikeresen érvényesítette az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit.
Az EU-csatlakozás a termékbiztonsági területen is alapvető változásokat hozott azáltal, hogy Magyarország is bekapcsolódott a veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe (RAPEX), így az EU bármely tagállamában felbukkanó veszélyes termékekről azonnali és közvetlen információkat kaphat a hazai hatóság, ezáltal hatékonyabban akadályozható meg a veszélyes termékek piacra kerülése.
A piacfelügyeleti munka vonatkozásában Magyarország szintén élen jár. a tagállami hatóságok aktivitását és hatékonyságát jelző ranglistán az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2013-ban már második alkalommal végzett az első helyen.
Az európai uniós jogharmonizáció a fogyasztóvédelem szinte valamennyi területét érintette. A harmonizáció eredményeképpen egyebek mellett változtak a szavatossági és jótállási ügyekre vonatkozó szabályok, a piacfelügyeleti tevékenységre vonatkozó normák, mindemellett megjelentek olyan új előírások, amelyek az egyes speciális szerződéstípusokra - például a távol lévők között, vagy az üzleten kívül kötött szerződésekre - vonatkozó kérdéseket rendezi a fogyasztói jogok és érdekek mentén.
Fontos része ugyanakkor az uniós tagságnak, hogy a harmonizáció a változó uniós joganyaghoz való folyamatos alkalmazkodást is jelent. Ennek egyik legaktuálisabb eredménye az idén június 14-én hatályba lépő, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló új kormányrendelet, amely tovább bővíti a fogyasztói jogérvényesítés lehetőségeit.
A fogyasztóvédelmi hatóság alapvetően költségvetési forrásokból működik, az utóbbi két évben ugyanakkor több olyan pályázatban is sikeresen vett részt, amely a szakmai tevékenység és a fogyasztói tájékoztatás lehetőségeit és módszereit hivatott fejleszteni.
Az uniós támogatásból valósul meg többek között az NFH által nyújtott online szolgáltatások és ügyfélkapcsolati rendszer integrációja és továbbfejlesztése, a szolgáltatás-ellenőrzési és piacfelügyeleti szakrendszer fejlesztése és az eszközpark korszerűsítése, vagy a konzisztens adatkezelés kialakítása és az annak fenntartásához szükséges igazgatásszervezési változások megvalósítása. A támogatások összege nagyságrendileg megközelíti a 300 millió forintot.
MTI
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság értékelése szerint fogyasztóvédelem szempontjából a csatlakozás eredménye, hogy Magyarország is bekapcsolódhatott az Európai Fogyasztói Központok hálózatába, a magyar intézmény 2011. január elseje óta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezetében működik.Az itt végzett munka fontosságát, egyben hatékonyságát jelzi, hogy például tavaly a központ nagyságrendileg 15,7 millió forint összegben és értékben sikeresen érvényesítette az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit.
Az EU-csatlakozás a termékbiztonsági területen is alapvető változásokat hozott azáltal, hogy Magyarország is bekapcsolódott a veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe (RAPEX), így az EU bármely tagállamában felbukkanó veszélyes termékekről azonnali és közvetlen információkat kaphat a hazai hatóság, ezáltal hatékonyabban akadályozható meg a veszélyes termékek piacra kerülése.
A piacfelügyeleti munka vonatkozásában Magyarország szintén élen jár. a tagállami hatóságok aktivitását és hatékonyságát jelző ranglistán az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2013-ban már második alkalommal végzett az első helyen.
Az európai uniós jogharmonizáció a fogyasztóvédelem szinte valamennyi területét érintette. A harmonizáció eredményeképpen egyebek mellett változtak a szavatossági és jótállási ügyekre vonatkozó szabályok, a piacfelügyeleti tevékenységre vonatkozó normák, mindemellett megjelentek olyan új előírások, amelyek az egyes speciális szerződéstípusokra - például a távol lévők között, vagy az üzleten kívül kötött szerződésekre - vonatkozó kérdéseket rendezi a fogyasztói jogok és érdekek mentén.
Fontos része ugyanakkor az uniós tagságnak, hogy a harmonizáció a változó uniós joganyaghoz való folyamatos alkalmazkodást is jelent. Ennek egyik legaktuálisabb eredménye az idén június 14-én hatályba lépő, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló új kormányrendelet, amely tovább bővíti a fogyasztói jogérvényesítés lehetőségeit.
A fogyasztóvédelmi hatóság alapvetően költségvetési forrásokból működik, az utóbbi két évben ugyanakkor több olyan pályázatban is sikeresen vett részt, amely a szakmai tevékenység és a fogyasztói tájékoztatás lehetőségeit és módszereit hivatott fejleszteni.
Az uniós támogatásból valósul meg többek között az NFH által nyújtott online szolgáltatások és ügyfélkapcsolati rendszer integrációja és továbbfejlesztése, a szolgáltatás-ellenőrzési és piacfelügyeleti szakrendszer fejlesztése és az eszközpark korszerűsítése, vagy a konzisztens adatkezelés kialakítása és az annak fenntartásához szükséges igazgatásszervezési változások megvalósítása. A támogatások összege nagyságrendileg megközelíti a 300 millió forintot.
MTI
Hozzászólások