Felértékelődnek a lakások a sétálóutcákban egy elemzés szerint
A sétálóutcákban található lakások korlátozásokból adódó hátrányait ellensúlyozza az egyedi városi környezet előnye, az értéktöbblet mértéke azonban jelentősen függ a közvetlen környék állapotától, valamint a város más részein megvalósított fejlesztésektől - derül ki az FHB Index tematikus elemzéséből.
Az MTI-hez eljuttatott elemzés szerint a budapesti Váci utca és Ráday utca példája azt mutatja, hogy a sétálóutca népszerűségvesztése, illetve a hasonló jellegű fejlesztések felfutása mérsékli az ártöbbletet, ugyanakkor egy utca sétálóvá alakítása az árak gyors növekedését indíthatja el, ahogy a II. kerületi Lövőház utcában vagy a szegedi Kárász utcában is történt.
A Váci utca Budapest legrégebbi sétálóutcája, ahol a lakásárak sokáig jóval magasabbak voltak a környékhez képest. A pesti belvárosban az elmúlt években lezajlott városfejlesztési programoknak köszönhetően azonban a Váci utca tágabb környezete jelentősen felértékelődött.
Az adatok szerint tavaly a Váci utca lakásai 2,2 százalékkal voltak drágábbak a közvetlen környék ingatlanjainál, de a középárak (fajlagos medián árak) csaknem 7 százalékkal alacsonyabb szinten mozogtak, mint a sétálóutca tágabb környezetében.
A Ráday utca volt a rendszerváltás utáni egyik első új sétálóutca a fővárosban, fellendülése a '90-es évek elején kezdődött, az utóbbi években azonban az egyéb belvárosi fejlesztések miatt, illetve a VII. kerület felfutásával sokat vesztett népszerűségéből.
Az FHB elemzése szerint ugyanakkor a Ráday utcában található ingatlanok árai tavaly is a környék árai felett alakultak, az utcában csaknem 6 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint a közvetlen környéken, és 5 százalékkal többet, mint tágabb környezetében.
A Lövőház utcai ingatlanok jelentős árhátrányban voltak a sétálóutcává alakítás előtt, 2010-ben a Lövőház utca 11 százalékkal volt olcsóbb a közvetlen közelében található utcákhoz képest. A felújítás után, 2010 és 2015 között viszont több mint 40 százalékkal drágultak az ingatlanok. Tavaly a sétálóutca középárak alapján számolt ártöbblete szűkebb környezetével szemben csaknem 13, míg a tágabb környékkel szemben csaknem 5 százalékos volt.
A szegedi Kárász utca lakásai szintén sokat profitáltak a felújításból. Korábban az árak jelentősen alatta maradtak mind a szűkebb, mind pedig az utca tágabb környezetére jellemző áraknak. Tavaly a Kárász utcában a szűkebb környéknél csaknem 21, míg a távolabbi környéknél csaknem 22 százalékkal voltak drágábbak az ingatlanok.
(Forrás: MTI)
Az MTI-hez eljuttatott elemzés szerint a budapesti Váci utca és Ráday utca példája azt mutatja, hogy a sétálóutca népszerűségvesztése, illetve a hasonló jellegű fejlesztések felfutása mérsékli az ártöbbletet, ugyanakkor egy utca sétálóvá alakítása az árak gyors növekedését indíthatja el, ahogy a II. kerületi Lövőház utcában vagy a szegedi Kárász utcában is történt.A Váci utca Budapest legrégebbi sétálóutcája, ahol a lakásárak sokáig jóval magasabbak voltak a környékhez képest. A pesti belvárosban az elmúlt években lezajlott városfejlesztési programoknak köszönhetően azonban a Váci utca tágabb környezete jelentősen felértékelődött.
Az adatok szerint tavaly a Váci utca lakásai 2,2 százalékkal voltak drágábbak a közvetlen környék ingatlanjainál, de a középárak (fajlagos medián árak) csaknem 7 százalékkal alacsonyabb szinten mozogtak, mint a sétálóutca tágabb környezetében.
A Ráday utca volt a rendszerváltás utáni egyik első új sétálóutca a fővárosban, fellendülése a '90-es évek elején kezdődött, az utóbbi években azonban az egyéb belvárosi fejlesztések miatt, illetve a VII. kerület felfutásával sokat vesztett népszerűségéből.
Az FHB elemzése szerint ugyanakkor a Ráday utcában található ingatlanok árai tavaly is a környék árai felett alakultak, az utcában csaknem 6 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint a közvetlen környéken, és 5 százalékkal többet, mint tágabb környezetében.
A Lövőház utcai ingatlanok jelentős árhátrányban voltak a sétálóutcává alakítás előtt, 2010-ben a Lövőház utca 11 százalékkal volt olcsóbb a közvetlen közelében található utcákhoz képest. A felújítás után, 2010 és 2015 között viszont több mint 40 százalékkal drágultak az ingatlanok. Tavaly a sétálóutca középárak alapján számolt ártöbblete szűkebb környezetével szemben csaknem 13, míg a tágabb környékkel szemben csaknem 5 százalékos volt.
A szegedi Kárász utca lakásai szintén sokat profitáltak a felújításból. Korábban az árak jelentősen alatta maradtak mind a szűkebb, mind pedig az utca tágabb környezetére jellemző áraknak. Tavaly a Kárász utcában a szűkebb környéknél csaknem 21, míg a távolabbi környéknél csaknem 22 százalékkal voltak drágábbak az ingatlanok.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások