FM-államtitkár: Magyarországnak kitörési pont lehet az édesvízi haltermelés növelése
Az európai tengerek halkészletei kimerülőben vannak, Európa új forrásokat fog keresni, Magyarországnak pedig kiváló adottságai vannak az édesvízi haltermelésben – mondta Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára szerdán, Szarvason, a XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozáson.
Az államtitkár kifejtette: Magyarországnak az édesvízi halgazdálkodás mennyiségét és minőségét is emelnie kell, ezt a kormány halmarketing programmal támogatja. "Ez nekünk exportlehetőséget jelent, ebbe bele kell állni" - fogalmazott.
Emlékeztetett: a kormány kiemelt ágazatként kezeli a halászatot és a horgászatot, 2014-ben a Földművelésügyi Minisztériumban erre önálló főosztályt hoztak létre.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az új, 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban szeretnék a magyar halászati operatív programban rendelkezésre álló forrásokat maradéktalanul és hatékonyan felhasználni.
Bitay Márton kifejtette: a nemzeti halgazdálkodási rendszer keretein belül az állami bevételeket visszaforgatják az ágazati fejlesztésekre, így évi 620 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre a halgazdálkodási és halvédelemről szóló törvényben előírt feladatok ellátására.
Így például a halőri egyenruha és halőrzési eszközök beszerzésére, a kárókatona gyérítési program lőszertámogatására, vagy a nem fogható halfajok, a kecsege és a széleskárász állomány fajmegőrzési- és visszatelepítési programjaira. Hozzátette: utóbbira Fazekas Sándor miniszter 65 millió forintot irányzott elő, a feladat elvégzése a szarvasi kutatóbázis feladata.
A tudományos tanácskozáson Gál Dénes, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta: a hazai akvakultúra-fejlesztés kitörési pontja a technológiaintenzív módszerek elterjesztése, aminek a kulcsa a kutatás-innováció gyakorlatba ültetése.
Kifejtette: az intézet számára az jelentené a legnagyobb sikert, ha a közeljövőben növelni lehetne a jelenleg évi 14-15 ezer tonnás hazai haltermelés mennyiségét. Ehhez az intézet az alap- és alkalmazott kutatásokkal, innovációs programokkal és szaktanácsadással is hozzá kíván járulni.
A rendezvényen átadták az új recirkulációs halnevelő rendszert. Erről az intézetigazgató elmondta: az infrastrukturális beruházás első ütemében kísérleti és demonstrációs rendszert alakítottak ki, amelyet elsősorban élettani és takarmányozási kutatások számára lehet hasznosítani. A rendszer 120 millió forintnyi uniós támogatásból valósult meg, amelyet 50 millió forint saját forrással egészítettek ki – tette hozzá az MTI kérdésére.
Az úgynevezett aquaredpot-rendszert a tervek szerint a Halászati Operatív Program forrásából a közeljövőben továbbfejlesztenék egy tenyésztésgenetikai és kísérleti központtá, ahol a védett és veszélyeztetett fajok szaporítását lehetne elvégezni.
MTI
Az államtitkár kifejtette: Magyarországnak az édesvízi halgazdálkodás mennyiségét és minőségét is emelnie kell, ezt a kormány halmarketing programmal támogatja. "Ez nekünk exportlehetőséget jelent, ebbe bele kell állni" - fogalmazott.Emlékeztetett: a kormány kiemelt ágazatként kezeli a halászatot és a horgászatot, 2014-ben a Földművelésügyi Minisztériumban erre önálló főosztályt hoztak létre.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az új, 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban szeretnék a magyar halászati operatív programban rendelkezésre álló forrásokat maradéktalanul és hatékonyan felhasználni.
Bitay Márton kifejtette: a nemzeti halgazdálkodási rendszer keretein belül az állami bevételeket visszaforgatják az ágazati fejlesztésekre, így évi 620 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre a halgazdálkodási és halvédelemről szóló törvényben előírt feladatok ellátására.
Így például a halőri egyenruha és halőrzési eszközök beszerzésére, a kárókatona gyérítési program lőszertámogatására, vagy a nem fogható halfajok, a kecsege és a széleskárász állomány fajmegőrzési- és visszatelepítési programjaira. Hozzátette: utóbbira Fazekas Sándor miniszter 65 millió forintot irányzott elő, a feladat elvégzése a szarvasi kutatóbázis feladata.
A tudományos tanácskozáson Gál Dénes, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta: a hazai akvakultúra-fejlesztés kitörési pontja a technológiaintenzív módszerek elterjesztése, aminek a kulcsa a kutatás-innováció gyakorlatba ültetése.
Kifejtette: az intézet számára az jelentené a legnagyobb sikert, ha a közeljövőben növelni lehetne a jelenleg évi 14-15 ezer tonnás hazai haltermelés mennyiségét. Ehhez az intézet az alap- és alkalmazott kutatásokkal, innovációs programokkal és szaktanácsadással is hozzá kíván járulni.
A rendezvényen átadták az új recirkulációs halnevelő rendszert. Erről az intézetigazgató elmondta: az infrastrukturális beruházás első ütemében kísérleti és demonstrációs rendszert alakítottak ki, amelyet elsősorban élettani és takarmányozási kutatások számára lehet hasznosítani. A rendszer 120 millió forintnyi uniós támogatásból valósult meg, amelyet 50 millió forint saját forrással egészítettek ki – tette hozzá az MTI kérdésére.
Az úgynevezett aquaredpot-rendszert a tervek szerint a Halászati Operatív Program forrásából a közeljövőben továbbfejlesztenék egy tenyésztésgenetikai és kísérleti központtá, ahol a védett és veszélyeztetett fajok szaporítását lehetne elvégezni.
MTI
Hozzászólások