Hat új kukoricahibrid kapott állami minősítést és felkerült az EU közös fajtalistájára is
Állami minősítést kapott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) kukoricanemesítési osztályának hat fajtajelöltje és egyúttal felkerült az Európai Unió közös fajtalistájára - közölte az ELKH csütörtökön az MTI-vel.
A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra (például Romániára, Szlovákiára) ezzel több, eltérő klímával rendelkező területre kiterjed. Így a kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek az időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica választéka - közölték.
Az ATK számára fontosak azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját hektáronként 15 tonna vagy afölötti termésszinten vizsgálják. Ezenfelül a kutatók speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését, illetve kezdeti fejlődésük erősségét.
A szakemberek néhány hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a magyarországinál már most is melegebb és szárazabb az időjárás. Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét. Magyarországon a kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz százalékán silókukoricát termesztenek, ezért az ATK-MGI-ben is több kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a silókukoricák nemesítésére.
Közölték, a szemes kukorica mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a bioetanol-gyártásnál is egyre több kukoricát dolgoznak fel. A silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is szolgál.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások