Hosszú távú lakáspolitikát igényelnek az ágazati szereplők
Hosszú távú lakáspolitikára és legalább egy kormányzati, a lakásügyért felelős, számon kérhető személyre lenne szükség - fejtette ki Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) elnöke és Borsi László, a Lakásvásár Média Csoport elnöke az MTI-nek.
A szakemberek elmondták, hogy egy-egy évben tízezernél kevesebb lakás épül Magyarországon, ami az állam mérsékelt szerepvállalására és a családok forráshiányára, bizonytalan jövőképére vezethető vissza. Maráczi Zsolt szerint ki kell dolgozni a kormányzati lakásépítési koncepciót, amely kitűzi az éves célszámot, és ehhez kell rendelni a támogatási eszközöket.
Kifejtette, eddig a TLE célkitűzése az volt, hogy a támogatásokkal legalább a lakások árában megjelenő 27 százalékos áfa megtérüljön a vásárlóknak. Úgy vélte, azzal, hogy a kormány a jövő év elejétől 5 százalékra csökkentette az új lakások forgalmi adóját, figyelembe véve az egyéb támogatásokat is, ez megtörtént.
Borsi László úgy vélte, hogy az alacsony áfakulcs miatti adókiesés néhány ezer plusz lakás megépítésével már kompenzálódik, és akkor még nem esett szó a járulékos előnyökről, a jobb lakáskörülmények miatt a társadalmi elégedettség növekedéséről, és a kapcsolódó ágazatokban létrejövő új munkahelyekről.
Maráczi Zsolt kifejtette: egyebek mellett a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mert ez mutatja a jövő iránti elkötelezettségét. Hozzátette, az állami támogatás mellett a lakásépítés további ösztönzője az alacsony kamatozású, 2-3 százalékos hitel lehet, a kettő együtt sem tud azonban mindenkit lakáshoz juttatni, ezért szükséges az állami bérlakásépítés elindítása.
Ebből évente legalább ötezerre lenne szükség - mondta a TLE elnöke, aki szerint a fiatalok alapvetően azért mennek külföldre, mert az ottani keresetükből jobb életet és lakhatást tudnak biztosítani maguknak. Mindkét szakértő hangsúlyozta, hogy a lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések kezelésére a kormányban egy erős pozícióval bíró személyre lenne szükség.
Az ideális egy miniszter lenne, de már előrelépés lenne egy kormánybiztos kinevezése is. Borsi László kiemelte, hogy a bő 4 milliós lakásállomány 6-7 százaléka végtelenül elavult, ezeket nem érdemes felújítani, viszont szükséges a folyamatos bontásuk és a helyükre történő újak építése.
Magyarországon ugyanis nem mennyiségi lakáshiány van, átlagosan 2,5 ember jut 1 lakásra, ami nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Viszont sok a rossz minőségű lakás, és csupán 8-9 százalék a bérlakások aránya - mondta. Ahhoz, hogy javuljon a lakásállomány minősége, évi 40 ezer új lakást kellene építeni.
Borsi László elmondta: ha az 5 százalékos áfa és a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás - amit három gyerek vállalása esetén kapnak a családok - továbbá a 2-3 százalékos kamatozású hitel beindítja az építési piacot, az új projektek lakásai előértékesítésben már megjelenhetnek a jövő évi lakásvásár kiállítás kínálatában is.
(Forrás: MTI)
A szakemberek elmondták, hogy egy-egy évben tízezernél kevesebb lakás épül Magyarországon, ami az állam mérsékelt szerepvállalására és a családok forráshiányára, bizonytalan jövőképére vezethető vissza. Maráczi Zsolt szerint ki kell dolgozni a kormányzati lakásépítési koncepciót, amely kitűzi az éves célszámot, és ehhez kell rendelni a támogatási eszközöket.Kifejtette, eddig a TLE célkitűzése az volt, hogy a támogatásokkal legalább a lakások árában megjelenő 27 százalékos áfa megtérüljön a vásárlóknak. Úgy vélte, azzal, hogy a kormány a jövő év elejétől 5 százalékra csökkentette az új lakások forgalmi adóját, figyelembe véve az egyéb támogatásokat is, ez megtörtént.
Borsi László úgy vélte, hogy az alacsony áfakulcs miatti adókiesés néhány ezer plusz lakás megépítésével már kompenzálódik, és akkor még nem esett szó a járulékos előnyökről, a jobb lakáskörülmények miatt a társadalmi elégedettség növekedéséről, és a kapcsolódó ágazatokban létrejövő új munkahelyekről.
Maráczi Zsolt kifejtette: egyebek mellett a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mert ez mutatja a jövő iránti elkötelezettségét. Hozzátette, az állami támogatás mellett a lakásépítés további ösztönzője az alacsony kamatozású, 2-3 százalékos hitel lehet, a kettő együtt sem tud azonban mindenkit lakáshoz juttatni, ezért szükséges az állami bérlakásépítés elindítása.
Ebből évente legalább ötezerre lenne szükség - mondta a TLE elnöke, aki szerint a fiatalok alapvetően azért mennek külföldre, mert az ottani keresetükből jobb életet és lakhatást tudnak biztosítani maguknak. Mindkét szakértő hangsúlyozta, hogy a lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések kezelésére a kormányban egy erős pozícióval bíró személyre lenne szükség.
Az ideális egy miniszter lenne, de már előrelépés lenne egy kormánybiztos kinevezése is. Borsi László kiemelte, hogy a bő 4 milliós lakásállomány 6-7 százaléka végtelenül elavult, ezeket nem érdemes felújítani, viszont szükséges a folyamatos bontásuk és a helyükre történő újak építése.
Magyarországon ugyanis nem mennyiségi lakáshiány van, átlagosan 2,5 ember jut 1 lakásra, ami nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Viszont sok a rossz minőségű lakás, és csupán 8-9 százalék a bérlakások aránya - mondta. Ahhoz, hogy javuljon a lakásállomány minősége, évi 40 ezer új lakást kellene építeni.
Borsi László elmondta: ha az 5 százalékos áfa és a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás - amit három gyerek vállalása esetén kapnak a családok - továbbá a 2-3 százalékos kamatozású hitel beindítja az építési piacot, az új projektek lakásai előértékesítésben már megjelenhetnek a jövő évi lakásvásár kiállítás kínálatában is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások