ITM: a megújult szakképzési rendszer előremutató
.jpg)
Példaként említette a helyettes államtitkár, hogy Ausztriában a 8. osztályos korú gyerekek négyötöde szakképzésben folytatja tanulmányait. Pölöskei Gáborné szerint a szülők és a gyerekek jobban megértették a szakképzés átalakítását, mint az azt kritizálók. Hangsúlyozta, hogy a szakképzés nem egyenlő a szakmunkásképzéssel, az is van benne, de a szakképzés különböző életutakra ad lehetőségeket. Minden egyes iskolatípusban, szakmában megvan a karrier- és továbbtanulási lehetőség - tette hozzá.
Kifejtette, a szakképzés átalakítása minden iskolatípusnál olyan tartalmi és módszertani változást eredményez, amely az oktatási rendszerben már nagyon régen volt. Példaként említette, hogy belépésnél mérik a képességeket, és segítik az iskolatípus választást. Vannak olyan technikumok, ahová 4,3 feletti eredménnyel vettek fel tanulót, mert olyan sokan jelentkeztek.
Elmondta, szeretnék, ha a technikum a felsőoktatás előszobája lenne, ezért egyetemekkel dolgoznak a tartalmak összehangolásán, hiszen a technikumban már sok mindent elsajátítanak, gyakorlati tudásban pedig előbbre járnak, mint más típusú iskolából egyetemre kerülők. Hozzátette, bevezetik az okleveles technikusi képzést is, ami azt jelenti, hogy a rendszerből kerülő tanulók nemcsak érettségit, technikusi bizonyítványt, hanem kreditpontokat is kapnak, amelyet az egyetem beszámítana a felvételkor.
Pölöskei Gáborné beszélt arról is, hogy a szakképzés "két lábon áll", az iskolai oktatás mellett minél több gazdálkodót szeretnének bevonni a képzésbe, hogy a gyakorlat ne iskolai körülmények között történjen. Az elméleti oktatásra is egyre több gyakorló mérnököt vonnak be, így a képzés első része az iskolában zajlik, az ágazati kompetenciák meglétekor engedik ki a tanulókat a duális képzőbe. A parlament előtt lévő szakképzési törvény módosításában a vállalti szféra jelenlétét erősítenék - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások