ITM: növelni kell a magyar vállalatok hozzáadott értékét

A magyar tulajdonú vállalatok hozzáadott értékének növelésén keresztül érhető el a lakosság életminőségének javítása az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) víziója szerint - mondta György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön egy szakmai konferencián, Budapesten.

    
Elmondta, mindennek az elérését segíti a szaktárca által megfogalmazott négy nagy ügy: a kreatív magyarok és az innovatív vállalkozások támogatása, a gyors és biztonságos közlekedés, a tiszta, okos és megfizethető energia, valamint a tiszta ország céljának elérése. A négy ügy köré csoportosult az ITM stratégiája, 15 nevesített programmal, az azokhoz rendelt több mint 60 projekttel, amelyeket az elkövetkezendő 12 évben valósítanak meg - tette hozzá az államtitkár.
    

Különös hangsúlyt fektetnek négy iparágra - az élelmiszergazdaságra, a kreatív iparra, az egészséggazdaságra és az építésgazdaságra - mivel ezeken a területeken van a legnagyobb hozzáadottérték-növekedési potenciál a magyar gazdaságban - fejtette ki. Elmondta: kiemelten fontos a kis- és közepes vállalatok digitalizációja, ezért arra több tízmilliárd forintot költenek a jövőben. A közlekedési fejlesztések között említette, hogy a következő 4-5 évben 4 ezer milliárd forintot fordítanak közútfejlesztésre, így 2023-ra nem lesz olyan település, ahonnan 30 perc alatt ne lehetne elérni valamelyik gyorsforgalmi utat. Folytatódnak a vasútvillamosítások és az autópálya-építések, ez utóbbiak egészen az országhatárokig - közölte.
  

György László elmondta, törekednek arra is, hogy a keletkező hulladékot minél nagyobb arányban újrahasznosítsák, valamint felgyorsítsák a háztartások okos mérőműszereinek felszerelését. Előadásában rámutatott, hogy az 1990-es években elhibázott gazdaságpolitikai döntések ma is meghatározzák a magyar gazdaság szerkezetét és kihívásait. Kifejtette, az önsorsrontó, külföldi érdekeket előnyben részesítő gazdaságpolitika öt következménnyel járt: leépült a hazai ipar és teret nyertek a külföldi vállalatok, leépült a foglalkoztatás, valamint a szak- és felnőttképzés, továbbá kialakult egy duális adószerkezet.
    

Kitért arra is, hogy 2010 után a magyar gazdaságpolitikában jelentős változások történtek. Az eladósodás helyett államadósság-leépítés, a megszűnő munkahelyek helyett pedig munkahely-teremtés indult. Aláhúzta, 2018 második negyedévében 798 ezerrel dolgoztak többen, mint 2010-ben, amelyből közel 600 ezren az elsődleges munkaerő-piacon helyezkedtek el. Emellett a kormány 2010 óta évi 1000 milliárd forintot csoportosít át a globalizáció nyerteseitől a magyar családok számára - tette hozzá az államtitkár.
    

Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke beszédében elmondta, hogy az IMF (International Monetary - Nemzetközi Valutaalap) jelentése szerint 1970 és 2010 között 145 bankválság, 208 pénzügyi összeomlás, 72 államadósság-válság, összesen 425 rendszerszintű válság volt a világon.
    

Hangsúlyozta, egyes prognózisok szerint várhatóan 2020-ra a feltörekvő gazdaságok saját pénzügyi piacainak bővülése miatt a teljes pénzügyi eszközállomány tízszer lesz nagyobb a gazdasági kibocsátásnál. Emellett minden előzetes várakozással szemben bebizonyosodott az is, hogy a gazdasági növekedés abszolút értelemben nem elválasztható a környezet terhelésétől - közölte.
    

Meggyőződése szerint Magyarországon is felül kell vizsgálni az elmúlt 28 év gazdaságpolitikáját. Szavai alapján paradigmaváltásra van szükség, amelybe beletartozik a pénzügyi rendszer reformja, kezdve a kereskedelmi bankok pénzteremtési jogának korlátozásától vagy teljes megszüntetésétől, illetve a pénzügyi szektor felett a demokratikus kontroll növelésén keresztül az adóparadicsomok felszámolásáig.


(Forrás: MTI)