Joó István: több mint 3 százalékkal járulnak hozzá a magyar GDP-hez az üzleti szolgáltató központok
A magyarországi üzleti szolgáltató központok több mint 3 százalékkal járulnak hozzá a hazai GDP-hez, kulcsfontosságú az iparág - mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a szervezet Business Services Hungary 2025 konferenciáján csütörtökön Budapesten.
A vezérigazgató megnyitó beszédében kiemelte: 2019-ben 120 üzleti szolgáltató központ 55 ezer dolgozót foglalkoztatott Magyarországon, ma pedig már 245 vállalat csaknem 120 ezer magasan képzett szakembernek ad munkát.
A HIPA működésének kezdete, 2014 óta az ágazat 116 beruházását támogatta, ezzel több mint 22 ezer új munkahely létrehozásához járult hozzá. A szektor így a harmadik a támogatott projektek száma alapján a járműgyártás és az elektronika mögött - ismertette.
Az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés Magyarország iránt, jelenleg is az iparág 15 potenciális befektető vállalatával folytatnak előrehaladott tárgyalásokat - közölte Joó István.
A vezérigazgató elmondta: folyamatosan emelkedik a magyar tulajdonú központok aránya, már a harmadik helyen állnak a befektetések származási országát tekintve.
Magyarország ma már ebben a szektorban is fontos találkozási pont, ahol olyan támogató üzleti környezetben dolgozhatnak a keleti vállalatok, mint a nyugatiak vagy a magyarok. Ez a diverzitás azért is nagy érték, mert a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalok számára az üzleti szolgáltató központok jelentik az egyik legfőbb kitörési pontot - mutatott rá.
Joó István kiemelte: a HIPA célja, hogy 2030-ban 300 központ működjön Magyarországon, a munkavállalók száma pedig elérje a 150 ezret. Fontos törekvésnek nevezte a földrajzi kiegyensúlyozottság erősítését is.
A fővároson kívüli üzleti szolgáltató központok munkahelyeinek aránya már meghaladja a 20 százalékot, és egyre erősödő regionális központtá válnak az olyan egyetemi városok, mint Debrecen, Pécs vagy Szeged. Ezt a folyamatot szeretnék erősíteni, ami nem csak gazdasági, hanem társadalmi szempontól is kulcsfontosságú, mert így találhatja meg helyben a jövőjét minél több fiatal - hangsúlyozta.
A vezérigazgató kifejtette: ahogy a technológia fejlődik, úgy kell az üzleti szolgáltató központoknak is szintet lépniük, belépve a mesterséges intelligencia által vezérelt, generatív üzleti szolgáltatások világába. Ebben Magyarország nem követni, hanem alakítani szeretné a trendeket - jelezte.
A kormánybiztos értékelése szerint jó helyzetből indulunk a versenyben, mert a hazai szolgáltató központok az utóbbi években bőven kaptak olyan feladatokat, amelyekhez nélkülözhetetlenek a legfejlettebb technológiák. Ezt jelzi, hogy alig néhány év alatt 3-ról 12 százalékra emelkedett a mérnöki képzettséget igénylő munkakörökben dolgozók aránya - ismertette.
Ez az adat önmagában jól mutatja, hogy a szektor új dimenziót nyit a tudásalapú magyar gazdaság fejlődésében - fogalmazott. A szektorban minden adott a továbblépéshez, a nemzetközi bizalom, az évtizedes hazai tapasztalat és szakértelem, a kormányzati elkötelezettség és a befektetők támogatása - jelentette ki a HIPA vezérigazgatója.
(Forrás: MTI)
A vezérigazgató megnyitó beszédében kiemelte: 2019-ben 120 üzleti szolgáltató központ 55 ezer dolgozót foglalkoztatott Magyarországon, ma pedig már 245 vállalat csaknem 120 ezer magasan képzett szakembernek ad munkát.A HIPA működésének kezdete, 2014 óta az ágazat 116 beruházását támogatta, ezzel több mint 22 ezer új munkahely létrehozásához járult hozzá. A szektor így a harmadik a támogatott projektek száma alapján a járműgyártás és az elektronika mögött - ismertette.
Az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés Magyarország iránt, jelenleg is az iparág 15 potenciális befektető vállalatával folytatnak előrehaladott tárgyalásokat - közölte Joó István.
A vezérigazgató elmondta: folyamatosan emelkedik a magyar tulajdonú központok aránya, már a harmadik helyen állnak a befektetések származási országát tekintve.
Magyarország ma már ebben a szektorban is fontos találkozási pont, ahol olyan támogató üzleti környezetben dolgozhatnak a keleti vállalatok, mint a nyugatiak vagy a magyarok. Ez a diverzitás azért is nagy érték, mert a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalok számára az üzleti szolgáltató központok jelentik az egyik legfőbb kitörési pontot - mutatott rá.
Joó István kiemelte: a HIPA célja, hogy 2030-ban 300 központ működjön Magyarországon, a munkavállalók száma pedig elérje a 150 ezret. Fontos törekvésnek nevezte a földrajzi kiegyensúlyozottság erősítését is.
A fővároson kívüli üzleti szolgáltató központok munkahelyeinek aránya már meghaladja a 20 százalékot, és egyre erősödő regionális központtá válnak az olyan egyetemi városok, mint Debrecen, Pécs vagy Szeged. Ezt a folyamatot szeretnék erősíteni, ami nem csak gazdasági, hanem társadalmi szempontól is kulcsfontosságú, mert így találhatja meg helyben a jövőjét minél több fiatal - hangsúlyozta.
A vezérigazgató kifejtette: ahogy a technológia fejlődik, úgy kell az üzleti szolgáltató központoknak is szintet lépniük, belépve a mesterséges intelligencia által vezérelt, generatív üzleti szolgáltatások világába. Ebben Magyarország nem követni, hanem alakítani szeretné a trendeket - jelezte.
A kormánybiztos értékelése szerint jó helyzetből indulunk a versenyben, mert a hazai szolgáltató központok az utóbbi években bőven kaptak olyan feladatokat, amelyekhez nélkülözhetetlenek a legfejlettebb technológiák. Ezt jelzi, hogy alig néhány év alatt 3-ról 12 százalékra emelkedett a mérnöki képzettséget igénylő munkakörökben dolgozók aránya - ismertette.
Ez az adat önmagában jól mutatja, hogy a szektor új dimenziót nyit a tudásalapú magyar gazdaság fejlődésében - fogalmazott. A szektorban minden adott a továbblépéshez, a nemzetközi bizalom, az évtizedes hazai tapasztalat és szakértelem, a kormányzati elkötelezettség és a befektetők támogatása - jelentette ki a HIPA vezérigazgatója.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások