Kormánybiztos: lezárulhat Paks II. telephely-engedélyezési eljárása jövő tavasszal
Aszódi Attila, a Portfolio Energy Investment Forum 2016 konferencián kedden Budapesten elmondta: a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez mintegy hatezer engedély szükséges, ezek közül két nagy engedélyezési csomag van napirenden.
Felidézte, a környezeti hatástanulmányt 2014 decemberében nyújtották be, a Baranya megyei kormányhivatal idén szeptemberben adta ki az első fokú környezetvédelmi engedélyt, amit két zöld szervezet megtámadott.
A telephely-engedélyezéshez kapcsolódva ismét lesz közmeghallgatás Magyarországon, ehhez a környezetvédelmi hatástanulmánnyal szemben nincs szükség nemzetközi konzultációra. Ezután fognak intenzíven dolgozni a létesítési engedély-kérelmen - ismertette a kormánybiztos.
A telephely-engedélyezésről szólva Aszódi Attila elmondta: az engedélyezési eljárásban meg kell állapítani a telephely jellemzőit, amelyeket az erőmű tervezése során figyelembe kell majd venniük a szakembereknek, illetve ebben az eljárásban kell bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény befogadására.
A telephely-engedélyezés során két fő csoportba tartoznak a vizsgálandó kérdések, értékelni kell egyrészt az emberi tevékenységhez kapcsolódó, másrészt a természeti eredetű minden lehetséges veszélyforrást - fejtette ki.
A kormánybiztos elmondta: az erőmű megépítésével az atomenergia szerepe tartósan megmaradhat a hazai villamosenergia-termelésben. A paksi blokkok hosszú távon, az évszázad végéig biztosítani tudják a villamosenergia egyharmadát, olcsón, biztonságosan és széndioxid-kibocsátás nélkül - hangsúlyozta.
Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára előadásában egyebek mellett kiemelte: a nemzeti energiastratégia három alapvető célt határozott meg, a hazai energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítását.
A helyettes államtitkár kifejtette: az energiahatékonyság és az energiatakarékosság olyan eszköz, amely egyszerre szolgálja mind a három célt.
Magyarország önként vállalta és kiemelten kezeli, hogy 2020-ra elérje a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát. Az eszköztár része az atomenergia hosszú távú, békés célú alkalmazása is - tette hozzá.
A helyettes államtitkár a hazai energiapolitika szempontjából meghatározónak nevezte a regionális együttműködéseket, valamint az állami szerepvállalást is, egyrészt az állam szabályozói szerepének, másrészt tulajdonosi szerepvállalásának erősítését.
MTI
Felidézte, a környezeti hatástanulmányt 2014 decemberében nyújtották be, a Baranya megyei kormányhivatal idén szeptemberben adta ki az első fokú környezetvédelmi engedélyt, amit két zöld szervezet megtámadott.
A telephely-engedélyezéshez kapcsolódva ismét lesz közmeghallgatás Magyarországon, ehhez a környezetvédelmi hatástanulmánnyal szemben nincs szükség nemzetközi konzultációra. Ezután fognak intenzíven dolgozni a létesítési engedély-kérelmen - ismertette a kormánybiztos.
A telephely-engedélyezésről szólva Aszódi Attila elmondta: az engedélyezési eljárásban meg kell állapítani a telephely jellemzőit, amelyeket az erőmű tervezése során figyelembe kell majd venniük a szakembereknek, illetve ebben az eljárásban kell bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény befogadására.
A telephely-engedélyezés során két fő csoportba tartoznak a vizsgálandó kérdések, értékelni kell egyrészt az emberi tevékenységhez kapcsolódó, másrészt a természeti eredetű minden lehetséges veszélyforrást - fejtette ki.
A kormánybiztos elmondta: az erőmű megépítésével az atomenergia szerepe tartósan megmaradhat a hazai villamosenergia-termelésben. A paksi blokkok hosszú távon, az évszázad végéig biztosítani tudják a villamosenergia egyharmadát, olcsón, biztonságosan és széndioxid-kibocsátás nélkül - hangsúlyozta.
Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára előadásában egyebek mellett kiemelte: a nemzeti energiastratégia három alapvető célt határozott meg, a hazai energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítását.
A helyettes államtitkár kifejtette: az energiahatékonyság és az energiatakarékosság olyan eszköz, amely egyszerre szolgálja mind a három célt.
Magyarország önként vállalta és kiemelten kezeli, hogy 2020-ra elérje a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát. Az eszköztár része az atomenergia hosszú távú, békés célú alkalmazása is - tette hozzá.
A helyettes államtitkár a hazai energiapolitika szempontjából meghatározónak nevezte a regionális együttműködéseket, valamint az állami szerepvállalást is, egyrészt az állam szabályozói szerepének, másrészt tulajdonosi szerepvállalásának erősítését.
MTI
Hozzászólások