KPMG: kulcsfontosságú információk hiányoznak a felelősségvállalási jelentésekből
Kulcsfontosságú fenntarthatósági információk hiányoznak a nagyvállalatok éves pénzügyi és vállalati felelősségvállalási jelentéseiből, a magyar cégek nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek - derül ki a KPMG friss nemzetközi tanulmányából.
A KPMG idén kilencedik alkalommal vizsgálta a vezető vállalatok (G250) jelentéskészítési gyakorlatát fenntarthatósági (CR) szempontból. A tanulmány a legnagyobb árbevételű cégek mellett 45 ország - köztük Magyarország - 100-100 legjelentősebb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát is vizsgálta.
A CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban nőtt a legtöbbet, és magasabb volt (79 százalék), mint Európában vagy az amerikai kontinensen. Arányuk a feltörekvő gazdaságokban - Indiában, Indonéziában, Malajziában és Dél-Afrikában - a legnagyobb.
A magyar vállalatok nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek. A 100 legnagyobb vállalat közül 84 tesz közzé nemzetközi jelentést, ami leginkább a nagyvállalatok globális jelentéskészítési gyakorlatát tükrözi. Helyi jelentést azonban csupán a vezető vállalatok 32 százaléka publikál. A tanulmányból az is kiderül, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat (64 százalék) éves jelentésében találhatóak CR-információk, de ezek minősége és mélysége még messze elmarad a nemzetközi sztenderdektől.
Bár a jelentések 80 százalékában szerepelnek szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adatok, azok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a vállalatok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása - állapítja meg a tanulmány.
Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési és tanúsítási szolgáltatások csoportjának globális vezetője, egyben a felmérés koordinátora szerint minden érintett számára meg kellene adni a lehetőséget, hogy jó minőségű és összehasonlítható információkhoz jussanak a vállalatok kibocsátási teljesítményeivel kapcsolatban. Ideális esetben ezeknek az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben, ez viszont távol áll a valóságtól.
Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatások csoportjának magyarországi vezetője szerint a probléma megoldásához egyértelműen szükség van ezen gyakorlatok továbbfejlesztésére és a globális iránymutatások egységes alkalmazására; ha szükséges, ezek hazai jogszabályokba való átültetésére is.
A tanácsadó cég közleményében kiemeli: az idei tanulmány eredményei különösen fontosak, hiszen a jelenleg is zajló párizsi klímacsúcson egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodásról dönthetnek a részt vevő országok, amely a vállalatok fenntarthatósági szerepvállalását is új alapokra helyezné.
MTI
A KPMG idén kilencedik alkalommal vizsgálta a vezető vállalatok (G250) jelentéskészítési gyakorlatát fenntarthatósági (CR) szempontból. A tanulmány a legnagyobb árbevételű cégek mellett 45 ország - köztük Magyarország - 100-100 legjelentősebb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát is vizsgálta.
A CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban nőtt a legtöbbet, és magasabb volt (79 százalék), mint Európában vagy az amerikai kontinensen.
A magyar vállalatok nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek. A 100 legnagyobb vállalat közül 84 tesz közzé nemzetközi jelentést, ami leginkább a nagyvállalatok globális jelentéskészítési gyakorlatát tükrözi. Helyi jelentést azonban csupán a vezető vállalatok 32 százaléka publikál. A tanulmányból az is kiderül, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat (64 százalék) éves jelentésében találhatóak CR-információk, de ezek minősége és mélysége még messze elmarad a nemzetközi sztenderdektől.
Bár a jelentések 80 százalékában szerepelnek szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adatok, azok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a vállalatok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása - állapítja meg a tanulmány.
Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési és tanúsítási szolgáltatások csoportjának globális vezetője, egyben a felmérés koordinátora szerint minden érintett számára meg kellene adni a lehetőséget, hogy jó minőségű és összehasonlítható információkhoz jussanak a vállalatok kibocsátási teljesítményeivel kapcsolatban. Ideális esetben ezeknek az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben, ez viszont távol áll a valóságtól.
Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatások csoportjának magyarországi vezetője szerint a probléma megoldásához egyértelműen szükség van ezen gyakorlatok továbbfejlesztésére és a globális iránymutatások egységes alkalmazására; ha szükséges, ezek hazai jogszabályokba való átültetésére is.
A tanácsadó cég közleményében kiemeli: az idei tanulmány eredményei különösen fontosak, hiszen a jelenleg is zajló párizsi klímacsúcson egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodásról dönthetnek a részt vevő országok, amely a vállalatok fenntarthatósági szerepvállalását is új alapokra helyezné.
MTI
Hozzászólások