KSH: 2,2 százalékkal nőtt szeptemberben a kiigazított ipari termelés (2. rész)
Szeptemberben a munkanaphatástól megtisztított ipari termelés 2,2 százalékkal emelkedett, a nyers adat szerint 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A naptárhatással korrigált szeptemberi kibocsátás tavaly július óta a legszerényebb növekedést mutatta. Augusztushoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent a termelés. Az eltelt idei kilenc hónapból ötször csökkent az ipar teljesítménye havi összehasonlításban, és a szeptemberi volt a legnagyobb mértékű.
Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése a nyers adatok szerint 1,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 90,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,3 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés több mint negyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 1,8, míg a közúti gépjármű gyártásáé 17,5 százalékkal visszaesett. A járműipar alacsony teljesítményszintje új rendelésmutatóiban is tükröződik, írta jelentésében a KSH. Az új exportrendelések 10,6, a belföldiek 7,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. A korábbi megrendelések jóvoltából az összes export megrendelés így is 9,1 százalékkal, a belföldiek 24,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat.
A feldolgozóipari termelés 12, de az export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában a termelés 2,1 százalékkal csökkent, de az export alig, 0,1 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 35 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11,1 százalékkal csökkent, fűzte hozzá a jelentés.
A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyt, 24 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,8 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 17,6 százalékkal a második legjelentősebb (súlyú) italgyártás nőtt, ezzel szemben a pékáru, tésztafélék gyártása esett vissza a legnagyobb mértékben, 7,3 százalékkal.
A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása emelkedett az alágak közül a legjobban, 13,7 százalékkal a belföldi eladások 22,7 és a külpiaci értékesítés 6,4 százalékos emelkedésének köszönhetően. A gépek és gépi berendezések gyártásában a kibocsátás 7,9 százalékkal csökkent, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás visszaesése miatt.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 11,1 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, főleg a kivitel igen kedvezőtlen alakulása, 22,6 százalékos zuhanása miatt. A megfigyelt ágazatok összes rendelésállománya 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbiakat, bár a belföldi rendelések második hónapja csökkentek szeptemberben 5,5 százalékkal, az export megrendelések 7,9 százalékkal nőttek.
(Forrás: MTI)
A naptárhatással korrigált szeptemberi kibocsátás tavaly július óta a legszerényebb növekedést mutatta. Augusztushoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent a termelés. Az eltelt idei kilenc hónapból ötször csökkent az ipar teljesítménye havi összehasonlításban, és a szeptemberi volt a legnagyobb mértékű.
Az feldolgozóipari export volumene 7,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipar belföldi értékesítése 4,5, ezen belül a feldolgozóiparé 6,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
A feldolgozóipari termelés több mint negyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 1,8, míg a közúti gépjármű gyártásáé 17,5 százalékkal visszaesett. A járműipar alacsony teljesítményszintje új rendelésmutatóiban is tükröződik, írta jelentésében a KSH. Az új exportrendelések 10,6, a belföldiek 7,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. A korábbi megrendelések jóvoltából az összes export megrendelés így is 9,1 százalékkal, a belföldiek 24,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat.
A feldolgozóipari termelés 12, de az export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában a termelés 2,1 százalékkal csökkent, de az export alig, 0,1 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 35 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11,1 százalékkal csökkent, fűzte hozzá a jelentés.
A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyt, 24 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,8 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 17,6 százalékkal a második legjelentősebb (súlyú) italgyártás nőtt, ezzel szemben a pékáru, tésztafélék gyártása esett vissza a legnagyobb mértékben, 7,3 százalékkal.
A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása emelkedett az alágak közül a legjobban, 13,7 százalékkal a belföldi eladások 22,7 és a külpiaci értékesítés 6,4 százalékos emelkedésének köszönhetően. A gépek és gépi berendezések gyártásában a kibocsátás 7,9 százalékkal csökkent, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás visszaesése miatt.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 11,1 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, főleg a kivitel igen kedvezőtlen alakulása, 22,6 százalékos zuhanása miatt. A megfigyelt ágazatok összes rendelésállománya 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbiakat, bár a belföldi rendelések második hónapja csökkentek szeptemberben 5,5 százalékkal, az export megrendelések 7,9 százalékkal nőttek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások