KSH: 3,2 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben (2. rész)
A nyers adat az első negyedévi 4,2 százalékos ütemről lassult 3,2 százalékosra, amiben jelentős szerepet játszott a naptárhatás, ennek kiszűrésével az első negyedévi 3,8 százalékról 3,7 százalékosra mérséklődött a gazdasági növekedés üteme. Az első fél évben a GDP volumene 3,6 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest, a naptárhatástól megtisztítva 3,8 százalékos volt a féléves növekedés.
A növekedéshez súlyuknál fogva elsősorban a piaci alapú szolgáltatások 2,8 százalékos növekedése járult hozzá. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,8 százalékkal emelkedett, az első negyedévi 5,3 százalék után. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,2 százalékkal növekedett az előző negyedévi 2,1 százalékhoz hasonlóan.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye öt negyedévi csökkenés után 1,2 százalékkal nagyobb lett, ugyanis a hitel- és betétállomány bővülése miatt a díjak és jutalékok emelkedtek. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,6 százalékkal csökkent az első negyedévi 1,1 százalékos emelkedést követően.
Az ipar hozzáadott értéke 3,0, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal növekedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához mérten, alaposan elmaradva az első negyedévi 6,8, illetve 7,9 százalékos első negyedévi adattól. A feldolgozóipar jelentősebb súlyú ágazatai közül a járműgyártást kivéve mindegyik növekedést ért el. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítményének növekedése meghaladta az ipari termelését. (Az iparhoz sorolt vállalkozások nemcsak ipari, hanem egyéb, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
Az építőipar teljesítménye az első negyedévi 24,7 százalék után 28,6 százalékkal emelkedett, leginkább az infrastrukturális jellegű egyéb építmények építése nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 12,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, miután már az első negyedévről is 6,0 százalékos visszaesést jelzett a statisztika.
A bruttó hazai termék második negyedévi, 3,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,5, az ipar 0,7 és az építőipar 0,8 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadásai 4,7 százalékkal emelkedtek, gyorsabb ütemben az első negyedévi 3,5 százalékosnál, de elmaradva a tavalyi év 4,9 százalékos átlagától.
A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint az egyéb szolgáltatások volumene az átlagot meghaladóan emelkedett, míg a szabadidőre és kultúrára fordított költések az átlag alatt növekedtek. A háztartások Magyarország területén realizált fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal nőtt, amiből következik, hogy a külföldi költekezés növekedési üteme volt a nagyobb.
A közösségi fogyasztás zsugorodása az első negyedévi 6,0 százalékosról 1,8 százalékosra fékeződött. A beruházások 21,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának alacsony bázisát, ami elmarad ugyan az első negyedévi 28,4 százaléktól, de így is minden idők második legnagyobb éves ütemét jelenti.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 988 milliárd forint aktívum keletkezett a második negyedévben, 69 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál, de 229 milliárd forinttal több az első negyedévinél. Az export 3,5 százalékkal, az import 5,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 4,5, a behozatal 5,7 százalékkal bővült. A szolgáltatások - az idegenforgalmat is beleértve - exportja 0,6 százalékkal csökkent, míg importja 2,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A 3,2 százalékos második negyedévi növekedéshez a háztartások fogyasztási kiadásai 2,3, a beruházások 3,7 százalékponttal járultak hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások