KSH: 949 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet szeptemberben
Szeptemberben 949 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, az előző havihoz képest az export kiigazított volumene 0,9, az importé 0,8 százalékkal nőtt - jelentette hétfőn második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).A kivitel volumene 3,5, a behozatalé 0,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Az egyenleg 470 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten, 284 millió euróval kisebb többletet mutatott az első becslésben közöltnél. Az export kiigazított volumene 0,9, az importé 0,8 százalékkal haladta meg az augusztusit.
Szeptemberben a kivitel értéke 12,5 milliárd euró (4949 milliárd forint), a behozatalé 11,6 milliárd euró (4574 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest euróban kifejezve az export értéke 3,5 százalékkal csökkent, az importé 0,2 százalékkal nőtt. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, a behozatalé 0,4 százalékkal nőtt.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 2,2, a behozatalban 2,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A cserearány 0,4 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 2,2 százalékkal gyengült, a dollárral szemben 1,7 százalékkal erősödött. A KSH jelentése szerint a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 4,4, behozatala 1,1 százalékkal alacsonyabb lett. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene a kivitelben több mint tizedével csökkent, és a behozatalban is némileg elmaradt az előző év azonos időszakitól. A közúti jármű árucsoport exportvolumene mintegy tizedével csökkent, míg importvolumene kismértékben nőtt a bázisidőszakihoz képest.
A híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülék exportvolumene közel tizedével kisebb, importvolumene közel ötödével nagyobb lett. Az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport volumene a kivitelben közel tizedével emelkedett, a behozatalban viszont mintegy ötödével elmaradt az előző év azonos időszakitól. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport az exportoldalon 2,6, az importoldalon 0,5 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumencsökkenését.
A feldolgozott termékek exportvolumene 0,8 százalékkal nőtt, importvolumene 0,6 százalékkal mérséklődött. A kivitel volumenének csekély mértékű bővülése mögött a gyógyszer, gyógyszerészeti termék jelentős növekedése húzódott meg, amit az árucsoportok többségét jellemző csökkenés nagymértékben ellensúlyozott.
Az importban az egyéb vegyi anyag és termék volumenének csökkenése volt a döntő tényező. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 0,2 százalékponttal ellensúlyozta, az importban 0,2 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumencsökkenését.
Az energiahordozók exportvolumene 22 százalékkal kisebb, importvolumene 5,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az exportoldali csökkenés a kőolaj és kőolajtermék és a természetes és mesterséges gáz volumenének visszaesésével, az importoldali növekedés a villamos energia árucsoportnál regisztrált jelentős növekedéssel magyarázható. Az energiahordozók forgalomalakulása a kivitelben 0,7 százalékponttal erősítette, a behozatalban 0,5 százalékponttal fékezte a teljes forgalom volumencsökkenését.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 0,9 százalékkal kisebb, a behozatalé 7,9 százalékkal nagyobb lett. Az exportban bekövetkezett volumencsökkenést nagyrészt a gabona és gabonakészítmény, az import volumenének növekedését pedig az állati takarmány forgalomváltozása befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes exportforgalom csökkenését 0,1 százalékponttal fokozta, az importét 0,5 százalékponttal mérsékelte.
Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 4,2 százalékkalkal csökkent, az onnan érkező behozatalé 3,9 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi mérleg 626 millió euróval romlott, 1285 millió eurós többlet keletkezett. Az export 76, az import 71 százalékát bonyolította le Magyarország ebben a viszonylatban. Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 1,1, a behozatalé 8,7 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 155 millió euróval javult, 336 millió eurós passzívumot mutatott.
Január–szeptemberben a kivitel értéke 108 milliárd euró (42 ezer milliárd forint), a behozatalé 99 milliárd euró (39 ezer milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 2,0, a behozatalé 4,2 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi mérleg 2,6 milliárd euróval javult, a többlet 9,3 milliárd eurót tett ki.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,1 százalékkal nőtt, a behozatalban 0,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz mérten. A cserearány 0,6 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 2,5, a dollárhoz viszonyítva 2,2 százalékkal gyengült - közölte a KSH.
(Forrás: MTI)
Szeptemberben a kivitel értéke 12,5 milliárd euró (4949 milliárd forint), a behozatalé 11,6 milliárd euró (4574 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest euróban kifejezve az export értéke 3,5 százalékkal csökkent, az importé 0,2 százalékkal nőtt. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, a behozatalé 0,4 százalékkal nőtt.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 2,2, a behozatalban 2,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A cserearány 0,4 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 2,2 százalékkal gyengült, a dollárral szemben 1,7 százalékkal erősödött. A KSH jelentése szerint a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 4,4, behozatala 1,1 százalékkal alacsonyabb lett. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene a kivitelben több mint tizedével csökkent, és a behozatalban is némileg elmaradt az előző év azonos időszakitól. A közúti jármű árucsoport exportvolumene mintegy tizedével csökkent, míg importvolumene kismértékben nőtt a bázisidőszakihoz képest.
A híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülék exportvolumene közel tizedével kisebb, importvolumene közel ötödével nagyobb lett. Az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport volumene a kivitelben közel tizedével emelkedett, a behozatalban viszont mintegy ötödével elmaradt az előző év azonos időszakitól. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport az exportoldalon 2,6, az importoldalon 0,5 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumencsökkenését.
A feldolgozott termékek exportvolumene 0,8 százalékkal nőtt, importvolumene 0,6 százalékkal mérséklődött. A kivitel volumenének csekély mértékű bővülése mögött a gyógyszer, gyógyszerészeti termék jelentős növekedése húzódott meg, amit az árucsoportok többségét jellemző csökkenés nagymértékben ellensúlyozott.
Az importban az egyéb vegyi anyag és termék volumenének csökkenése volt a döntő tényező. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 0,2 százalékponttal ellensúlyozta, az importban 0,2 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumencsökkenését.
Az energiahordozók exportvolumene 22 százalékkal kisebb, importvolumene 5,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az exportoldali csökkenés a kőolaj és kőolajtermék és a természetes és mesterséges gáz volumenének visszaesésével, az importoldali növekedés a villamos energia árucsoportnál regisztrált jelentős növekedéssel magyarázható. Az energiahordozók forgalomalakulása a kivitelben 0,7 százalékponttal erősítette, a behozatalban 0,5 százalékponttal fékezte a teljes forgalom volumencsökkenését.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 0,9 százalékkal kisebb, a behozatalé 7,9 százalékkal nagyobb lett. Az exportban bekövetkezett volumencsökkenést nagyrészt a gabona és gabonakészítmény, az import volumenének növekedését pedig az állati takarmány forgalomváltozása befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes exportforgalom csökkenését 0,1 százalékponttal fokozta, az importét 0,5 százalékponttal mérsékelte.
Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 4,2 százalékkalkal csökkent, az onnan érkező behozatalé 3,9 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi mérleg 626 millió euróval romlott, 1285 millió eurós többlet keletkezett. Az export 76, az import 71 százalékát bonyolította le Magyarország ebben a viszonylatban. Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 1,1, a behozatalé 8,7 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 155 millió euróval javult, 336 millió eurós passzívumot mutatott.
Január–szeptemberben a kivitel értéke 108 milliárd euró (42 ezer milliárd forint), a behozatalé 99 milliárd euró (39 ezer milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 2,0, a behozatalé 4,2 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi mérleg 2,6 milliárd euróval javult, a többlet 9,3 milliárd eurót tett ki.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,1 százalékkal nőtt, a behozatalban 0,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz mérten. A cserearány 0,6 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 2,5, a dollárhoz viszonyítva 2,2 százalékkal gyengült - közölte a KSH.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások