KSH: kilőttek a beruházások az első negyedévben (2.rész)
Hasonló mértékű növekedésre nincs adat az elmúlt évekből, a legnagyobb eddigi emelkedés 2014 második negyedévében 29,3 százalék volt.
Tavaly az uniós támogatások ciklusváltása miatt 20,0 százalékkal csökkent a beruházások volumene az előző évi 7,1 százalékos növekedés után. A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,4 százalékkal emelkedett a tavalyi év negyedik negyedévéhez viszonyítva. Az erőteljes növekedés a nemzetgazdaság csaknem egészét érintette. A beruházások bővülésében szerepet játszott, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett fűzte hozzá jelentésében a KSH.
A gép- és berendezés-beruházások volumene 24,9, az építéseké 49,4 százalékkal emelkedett január-márciusban az előző év azonos időszakához mérve, amikor 0,7, illetve 31,3 százalékos visszaesést regisztrált a statisztika. A beruházások hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 39,7, a költségvetési szerveknél 31,1 százalékkal nőtt a beruházás szintén alacsony bázisról, amely 7,5, illetve 49,0 százalékos csökkenést jelzett 2015 első negyedéhez viszonyítva.
A nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései - a 2016 második negyedévétől tartó expanzió folytatásaként - 32,1 százalékkal bővültek. A tavalyi 7,0 százalékos növekedés és első negyedévi mérsékelt, 1,7 százalékos csökkenés után. A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén nőtt a fejlesztések volumene. Kiemelkedően emelkedett a beruházási volumen a gyógyszergyártásban, az élelmiszer, ital, dohánytermék, valamint a gumi-, műanyag termékek gyártása területén is. Az ipari termelésben jelentős szerepet betöltő járműgyártás beruházásai ugyancsak erőteljesen bővültek.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai 46,3, százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi alacsony bázist, amikor 23,6 százalékos volt a csökkenés. Főként mezőgazdasági munkagépek (traktorok, kombájnok, permetezőgépek) beszerzései fűtötték az emelkedést. Az építőiparban 16,3 százalékos volt a beruházások növekedése. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye nőtt 56,4 százalékkal, ahol a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések egyaránt nőttek. A szállítás, raktározás beruházásainak volumene - elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és - felújítások újbóli megindítása következtében - 48,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások segítették a beruházási volumen 38,2, illetve 30,8 százalékos emelkedését. A nagyobb részt közösségi finanszírozású területek közül a beruházások - elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében - a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17,4 százalékkal és az oktatásban 53,0 százalékkal nőttek, ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 7,8 százalékkal mérséklődtek.
MTI
Tavaly az uniós támogatások ciklusváltása miatt 20,0 százalékkal csökkent a beruházások volumene az előző évi 7,1 százalékos növekedés után. A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,4 százalékkal emelkedett a tavalyi év negyedik negyedévéhez viszonyítva. Az erőteljes növekedés a nemzetgazdaság csaknem egészét érintette. A beruházások bővülésében szerepet játszott, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett fűzte hozzá jelentésében a KSH.
A gép- és berendezés-beruházások volumene 24,9, az építéseké 49,4 százalékkal emelkedett január-márciusban az előző év azonos időszakához mérve, amikor 0,7, illetve 31,3 százalékos visszaesést regisztrált a statisztika. A beruházások hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 39,7, a költségvetési szerveknél 31,1 százalékkal nőtt a beruházás szintén alacsony bázisról, amely 7,5, illetve 49,0 százalékos csökkenést jelzett 2015 első negyedéhez viszonyítva.
A nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései - a 2016 második negyedévétől tartó expanzió folytatásaként - 32,1 százalékkal bővültek. A tavalyi 7,0 százalékos növekedés és első negyedévi mérsékelt, 1,7 százalékos csökkenés után. A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén nőtt a fejlesztések volumene. Kiemelkedően emelkedett a beruházási volumen a gyógyszergyártásban, az élelmiszer, ital, dohánytermék, valamint a gumi-, műanyag termékek gyártása területén is. Az ipari termelésben jelentős szerepet betöltő járműgyártás beruházásai ugyancsak erőteljesen bővültek.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai 46,3, százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi alacsony bázist, amikor 23,6 százalékos volt a csökkenés. Főként mezőgazdasági munkagépek (traktorok, kombájnok, permetezőgépek) beszerzései fűtötték az emelkedést. Az építőiparban 16,3 százalékos volt a beruházások növekedése. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye nőtt 56,4 százalékkal, ahol a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések egyaránt nőttek. A szállítás, raktározás beruházásainak volumene - elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és - felújítások újbóli megindítása következtében - 48,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások segítették a beruházási volumen 38,2, illetve 30,8 százalékos emelkedését. A nagyobb részt közösségi finanszírozású területek közül a beruházások - elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében - a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17,4 százalékkal és az oktatásban 53,0 százalékkal nőttek, ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 7,8 százalékkal mérséklődtek.
MTI
Hozzászólások