KSH: nőtt az engedélyezett lakáshitelek száma és összege az első félévben
Az idei első félévben több mint 23 ezer lakáshitelt engedélyeztek Magyarországon közel 101 milliárd forint értékben, így az engedélyezett hitelek számában az előző év első félévéhez képest 33, összegében 53 százalékos növekedés következett be - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A KSH szerint ez az emelkedés részben az alacsony bázis hatása, mivel 2013 első felében negatív csúcsot döntött az engedélyezés száma és összege, ugyanakkor jelzi, hogy a hitelintézetek hitelezési tevékenysége is erősödött. Az engedélyezett átlaghitel összege 4,3 millió forintra nőtt, ez az előző év azonos időszakában megfigyeltnél 500 ezer forinttal több. 2014 első felében az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 23, összegének 29 százaléka volt államilag támogatott. Ez emelkedést mutat az előző év azonos időszakának 18, illetve 20 százalékos arányához képest. A növekedést a támogatott forinthitelek újbóli bevezetése magyarázza - írja a KSH. A támogatás nélküli hitelek aránya csökkent, de számuk 24, összegük 35 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Az idén január-júniusban 33 ezer lakáshitelt folyósítottak, 107 milliárd forint értékben. 2013. első félévéhez képest a hitelek számában 64, összegében 47 százalékos növekedés következett be.
A hitelek célja szerint vizsgálva 2012 első felében a végtörlesztéshez kapcsolódóan kiemelkedett a hitelkiváltás, akkor számuk 12 ezer, összegük 69 milliárd forint volt, ekkor ugyanis a hiteladósok egy része forintalapú hitellel váltotta ki devizahitelét. 2013 közepére ez a hitelcél 1000-re, összege mintegy két és fél milliárdra esett és ebben 2014 júniusáig csak kisebb változás volt megfigyelhető (1600 folyósított hitel négy és fél milliárdot meghaladó összegben).
A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2013 első felében 13 és fél év volt, ez 2014 közepére lényegében nem változott.
A KSH adatai szerint 2014. június 30-án a lakáshitelek állománya 3325 milliárd forint volt – ez a 2013. évi bruttó hazai termék (GDP) 11 százalékának felel meg –, aminek több mint 53 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki.
A teljes hitelállomány közel 65 százaléka a bankoknál, 28 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódik, a lakás-takarékpénztáraknál több mint 4, a takarék- és a hitelszövetkezeteknél 3 százalék jelenik meg. Ezek az arányok 2013 végéhez képest nem mutatnak jelentős eltérést.
forrás:MTI
A KSH szerint ez az emelkedés részben az alacsony bázis hatása, mivel 2013 első felében negatív csúcsot döntött az engedélyezés száma és összege, ugyanakkor jelzi, hogy a hitelintézetek hitelezési tevékenysége is erősödött. Az engedélyezett átlaghitel összege 4,3 millió forintra nőtt, ez az előző év azonos időszakában megfigyeltnél 500 ezer forinttal több. 2014 első felében az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 23, összegének 29 százaléka volt államilag támogatott. Ez emelkedést mutat az előző év azonos időszakának 18, illetve 20 százalékos arányához képest. A növekedést a támogatott forinthitelek újbóli bevezetése magyarázza - írja a KSH. A támogatás nélküli hitelek aránya csökkent, de számuk 24, összegük 35 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Az idén január-júniusban 33 ezer lakáshitelt folyósítottak, 107 milliárd forint értékben. 2013. első félévéhez képest a hitelek számában 64, összegében 47 százalékos növekedés következett be.
A hitelek célja szerint vizsgálva 2012 első felében a végtörlesztéshez kapcsolódóan kiemelkedett a hitelkiváltás, akkor számuk 12 ezer, összegük 69 milliárd forint volt, ekkor ugyanis a hiteladósok egy része forintalapú hitellel váltotta ki devizahitelét. 2013 közepére ez a hitelcél 1000-re, összege mintegy két és fél milliárdra esett és ebben 2014 júniusáig csak kisebb változás volt megfigyelhető (1600 folyósított hitel négy és fél milliárdot meghaladó összegben).
A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2013 első felében 13 és fél év volt, ez 2014 közepére lényegében nem változott.
A KSH adatai szerint 2014. június 30-án a lakáshitelek állománya 3325 milliárd forint volt – ez a 2013. évi bruttó hazai termék (GDP) 11 százalékának felel meg –, aminek több mint 53 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki.
A teljes hitelállomány közel 65 százaléka a bankoknál, 28 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódik, a lakás-takarékpénztáraknál több mint 4, a takarék- és a hitelszövetkezeteknél 3 százalék jelenik meg. Ezek az arányok 2013 végéhez képest nem mutatnak jelentős eltérést.
forrás:MTI
Hozzászólások