Vecernje Novosti - Egyre kevesebb hitelt hagynak jóvá a szerbiai bankok
A szerbiai bankok egyre nehezebben hagyják jóvá a hitelkérelmeket az ügyfelek alacsony és rendszertelen fizetései miatt, így fordulhat elő, hogy napjainkban a szerbiai lakosságnak alig valamivel több a hiteltartozása, mint két évvel ezelőtt – írta hétfőn a Vecernje Novosti című szerb napilap.
Míg 2012 elején az egy főre jutó hiteltartozás 814 euró (250 ezer forint) volt, két év alatt ez mindössze 20 euróval (6100 forint) nőtt. A Vecernje Novosti szerint a lakosság összesen mintegy 6 milliárd euróval (1840 milliárd forint) tartozik a különböző pénzintézeteknek, de ennek az összegnek mintegy 10 százalékát nem tudják visszafizetni.
A bankok egyre szigorúbb feltételekhez kötik a hitelek elbírálását, ám így is megtörténhet, hogy az ügyfél végül nem tudja törleszteni a részleteket. A bizonytalan gazdasági helyzet miatt pedig a korábban rendszeresen törlesztők is munka, illetve jövedelem nélkül maradhatnak.
Veroljub Dugalic, a szerbiai bankszövetség főtitkára szerint a lakosok egyre ritkábban vesznek fel hitelt, igényelnek hitelkártyát vagy lízingelnek gépkocsit. A 2014 márciusi adatok szerint csak a készpénzhitelek mutattak mérsékelt növekedést, míg a lakossági hitelek csökkenek, ami az építőipar és az ingatlanpiac összeomlásához vezethet – magyarázta. Hozzátette, hogy amíg az életszínvonal nem tud növekedni, addig hitelekre sem lehet számítani.
Megfogalmazása szerint a 2006 és 2012 közötti időszak a bankok és a lakosság számára is „aranykor” volt. Hat év alatt az egy főre jutó hitelek összege 401 euróról (123 ezer forint) 814 euróra (250 ezer forint) nőtt.
A törlesztést nézve a hitelkártyák tekintetében még rosszabb a helyzet – mutatott rá a Vecernje Novosti. A bankok mintegy egymillió hitelkártyát bocsátottak ki, ezeket 902 ezer ügyfél használja. Az összesen 84,6 milliárd dináros (225 milliárd forint) limitnek azonban csak valamivel több mint 44 százalékát használják ki. Emellett a hitelkártya-törlesztések 14,4 százaléka késik.
A lízingelt autók vásárlóinak több mint 10 százaléka szintén nem tudja törleszteni a részleteket, új vásárló pedig alig akad. Ez az eladók szerint szintén a nehéz gazdasági helyzet következménye – írta hétfőn a belgrádi Vecernje Novosti.
MTI
Míg 2012 elején az egy főre jutó hiteltartozás 814 euró (250 ezer forint) volt, két év alatt ez mindössze 20 euróval (6100 forint) nőtt. A Vecernje Novosti szerint a lakosság összesen mintegy 6 milliárd euróval (1840 milliárd forint) tartozik a különböző pénzintézeteknek, de ennek az összegnek mintegy 10 százalékát nem tudják visszafizetni.A bankok egyre szigorúbb feltételekhez kötik a hitelek elbírálását, ám így is megtörténhet, hogy az ügyfél végül nem tudja törleszteni a részleteket. A bizonytalan gazdasági helyzet miatt pedig a korábban rendszeresen törlesztők is munka, illetve jövedelem nélkül maradhatnak.
Veroljub Dugalic, a szerbiai bankszövetség főtitkára szerint a lakosok egyre ritkábban vesznek fel hitelt, igényelnek hitelkártyát vagy lízingelnek gépkocsit. A 2014 márciusi adatok szerint csak a készpénzhitelek mutattak mérsékelt növekedést, míg a lakossági hitelek csökkenek, ami az építőipar és az ingatlanpiac összeomlásához vezethet – magyarázta. Hozzátette, hogy amíg az életszínvonal nem tud növekedni, addig hitelekre sem lehet számítani.
Megfogalmazása szerint a 2006 és 2012 közötti időszak a bankok és a lakosság számára is „aranykor” volt. Hat év alatt az egy főre jutó hitelek összege 401 euróról (123 ezer forint) 814 euróra (250 ezer forint) nőtt.
A törlesztést nézve a hitelkártyák tekintetében még rosszabb a helyzet – mutatott rá a Vecernje Novosti. A bankok mintegy egymillió hitelkártyát bocsátottak ki, ezeket 902 ezer ügyfél használja. Az összesen 84,6 milliárd dináros (225 milliárd forint) limitnek azonban csak valamivel több mint 44 százalékát használják ki. Emellett a hitelkártya-törlesztések 14,4 százaléka késik.
A lízingelt autók vásárlóinak több mint 10 százaléka szintén nem tudja törleszteni a részleteket, új vásárló pedig alig akad. Ez az eladók szerint szintén a nehéz gazdasági helyzet következménye – írta hétfőn a belgrádi Vecernje Novosti.
MTI
Hozzászólások