Lepsényi: át kell állni az innováció-vezérelt gazdaságra

Magyarországnak át kell állnia az innováció-vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre és az új technológiák alkalmazására kell támaszkodnia - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára az ELTE-Újbuda Innovációs Nap 2017 című rendezvényen, kedden Budapesten, amelyet az ELTE Innovációs Központ és Újbuda önkormányzata szervezett.Az államtitkár hozzátette: az éles nemzetközi versenyben akkor tud az ország helytállni, akkor tudja eredményesen "felvenni a kesztyűt", ha a magyar iparpolitika, a szabályozórendszer és a kormány által indított és támogatott programok is a versenyképes ipari szektor erősödése irányába hatnak. Lepsényi István kiemelte: Magyarországnak, a magyar gazdaságnak napjainkban talán minden eddiginél nagyobb szüksége van azokra a szellemi műhelyekre, amelyek képesek mások előtt járni, képesek az innovációra, a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeinek elérésére.

Az államtitkár emlékeztetett arra: a kormány elmúlt években folytatott gazdaságpolitikájának köszönhetően elmondható, hogy Magyarországon ma nő a gazdaság, az ország évről évre csökkenti a korábban felhalmozott államadósságot, emellett tartósan alacsony az infláció. A gazdasági növekedés mindemellett úgy valósul meg Magyarországon, hogy az államháztartási hiány tartósan alacsony, és a következő évekre is kiegyensúlyozott, fenntartható és gyorsuló növekedést vár a kormány, a bővülés üteme 2017-ben és 2018-ban is meghaladja a 4 százalékot - hangsúlyozta Lepsényi István.


Az államtitkár szólt arról, hogy a versenyképes ipari szektor elérése, megerősítése érdekében a kormány kidolgozta és megvalósítja az újraiparosítás programját, az Irinyi tervet, és ezen belül az Ipar 4.0 programot és a Jedlik Ányos Tervet. Az Ipar 4.0 program az ipar innovatív, digitalizáción alapuló megújítását célozza, amely hozzásegít a versenyképesség javításához és az erőforrások takarékos felhasználásához - emelte ki.


Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke hangsúlyozta: napjainkban méginkább szükség van arra, hogy a gazdaság, az ipar együttműködjön a kutatás-fejlesztésért felelős műhelyekkel, ehhez azonban az kell, hogy az ipar, a gazdaság szereplői megfogalmazzák, mit igényelnek a tudományos munkáért, az innovációért felelős kutatóktól.


Kiemelte: az állam a harmadik szereplő az együttműködésben, az államnak biztos hátteret kell teremtenie a tudományos-innovatív munkához, vagyis az állam feladata, hogy biztonságos jogi és pénzügyi környezetet hozzon létre, megmutassa, mi a K+F stratégia, a tervezés fő iránya. Az NKFI Hivatal ezzel párhuzamosan nemzetközi téren képviseli a magyarországi K+F műhelyek eredményeit, legújabb innovációit - fűzte hozzá.


Pálinkás József rámutatott: napjainkban a GDP 1,3-1,4 százalékát fordítja a magyar gazdaság K+F-re, illetve innovációra, a jövőben el kell érni, hogy a bruttó hazai termék 2 százalékát költse Magyarország a K+F tevékenységre. Hozzáfűzte: az állam feladatai közé tartozik az is, hogy az innovációs munka folytatását állami pénzekkel is segítse. Kiemelte: az elmúlt években az NKFI Alapból és uniós forrásokból mintegy 680 milliárd forinttal támogatták a hazai K+F munkát, 2016-ban ugrásszerűen megnőtt, 83 milliárd forintra emelkedett a NKFI Alapból kifizetett támogatás összege.


A rendezvényen átadták az ELTE Innovatív Kutató Díjat, melyet idén Pál Gábor és Szakács Dávid megosztva kaptak meg, illetve kihirdették, hogy a Hallgatói Innovatív Ötletpályázat nyertese Varholik Máté lett.


(Forrás: MTI)