Lepsényi István: a magyar gazdaságban a járműgyártás jelentősége nőni fog
Az innovációs kihívások az autóipar hazai szereplői előtt címmel tartott előadásában az államtitkár rámutatott arra, Magyarország 2015-ben a GDP 1,38 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, ebben a gyógyszergyártás részaránya volt a legnagyobb.
Hozzátette, hogy mivel a járműgyártás kutatás-fejlesztési igénye az utóbbi időben dinamikusan növekedett, így várható, hogy néhány éven belül ebből az ágazatból származik majd a legnagyobb részesedés a k+f költésben. Az NGM államtitkára rámutatott arra, hogy Magyarországon erőteljes az egyetemek és nagyvállalatok közötti kapcsolat, a járműgyártás és az egyetem egymás mellé települt, például Győrben, Kecskeméten, Szegeden a tudományos parkban egyre több járműgyártással kapcsolatos terület jelenik meg.
Lepsényi István hangsúlyozta, hogy az autonóm és elektromos járművek tesztelésére alkalmas zalaegerszegi próbapálya egyedüli lehetőséget ad majd arra, hogy vonzza a nemzetközi kutatás-fejlesztést, és ehhez Magyarország szolgáltatást nyújtson. Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar járműgyártás az elmúlt években dinamikusan fejlődött, hozzájárulása a nemzetgazdasághoz kiemelkedő értéket képvisel, fontos szerepet tölt be a magyar exportban, továbbá a foglalkoztatásban. A járműgyártás volumene világviszonylatban is növekedni fog, emellett átalakulnak a járművek, a beszállítói láncok, a digitális átalakulás nemcsak a járművekben, hanem a gyártásban is megjelenik, és ezekre a gyors változásokra a magyar beszállítóknak is fel kell készülniük - hívta fel a figyelmet Lepsényi István.
Fontos feladatnak nevezte az alternatív üzemanyag infrastruktúrájának kiépítését. Példaként említette, hogy Magyarországon 2015-ben 300 tisztán elektromos jármű volt, jelenleg 1200-1300 ilyen autó fut, és becslések szerint számuk 2020-ra 20 ezer lehet. Az autókereskedőknek is szembe kell nézniük az értékesítés változásával, egyre nagyobb igény mutatkozik az online autóvásárlás iránt is, növekszik a közösségi média jelenléte. Az autókereskedelem változásával megszűnhetnek a hagyományos bemutató termek, előtérbe kerül a virtuális vezetés - emelte ki Lepsényi István.
MTI
Hozzátette, hogy mivel a járműgyártás kutatás-fejlesztési igénye az utóbbi időben dinamikusan növekedett, így várható, hogy néhány éven belül ebből az ágazatból származik majd a legnagyobb részesedés a k+f költésben. Az NGM államtitkára rámutatott arra, hogy Magyarországon erőteljes az egyetemek és nagyvállalatok közötti kapcsolat, a járműgyártás és az egyetem egymás mellé települt, például Győrben, Kecskeméten, Szegeden a tudományos parkban egyre több járműgyártással kapcsolatos terület jelenik meg.
Lepsényi István hangsúlyozta, hogy az autonóm és elektromos járművek tesztelésére alkalmas zalaegerszegi próbapálya egyedüli lehetőséget ad majd arra, hogy vonzza a nemzetközi kutatás-fejlesztést, és ehhez Magyarország szolgáltatást nyújtson. Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar járműgyártás az elmúlt években dinamikusan fejlődött, hozzájárulása a nemzetgazdasághoz kiemelkedő értéket képvisel, fontos szerepet tölt be a magyar exportban, továbbá a foglalkoztatásban. A járműgyártás volumene világviszonylatban is növekedni fog, emellett átalakulnak a járművek, a beszállítói láncok, a digitális átalakulás nemcsak a járművekben, hanem a gyártásban is megjelenik, és ezekre a gyors változásokra a magyar beszállítóknak is fel kell készülniük - hívta fel a figyelmet Lepsényi István.
Fontos feladatnak nevezte az alternatív üzemanyag infrastruktúrájának kiépítését. Példaként említette, hogy Magyarországon 2015-ben 300 tisztán elektromos jármű volt, jelenleg 1200-1300 ilyen autó fut, és becslések szerint számuk 2020-ra 20 ezer lehet. Az autókereskedőknek is szembe kell nézniük az értékesítés változásával, egyre nagyobb igény mutatkozik az online autóvásárlás iránt is, növekszik a közösségi média jelenléte. Az autókereskedelem változásával megszűnhetnek a hagyományos bemutató termek, előtérbe kerül a virtuális vezetés - emelte ki Lepsényi István.
MTI
Hozzászólások