Lezsák Sándor: a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást
A keleti nyitás politikája nem jelenti azt, hogy Magyarország elzárkózik a nyugati gazdasági kapcsolatok elől, a két irány között egyensúlyt kell teremtenünk - jelentette ki az Országgyűlés alelnöke hétfőn az Exportlehetőségek a FÁK-országokban című konferencián, Kecskeméten.
Lezsák Sándor szerint Magyarországnak értékteremtő és -közvetítő szerepet kell ellátnia Kelet és Nyugat között, nemcsak partnerei, hanem saját érdekei szem előtt tartásával.
Mint mondta, a kormány ez irányú törekvéseinek eredményeként ma a Független Államok Közösségének (FÁK) országaival az intenzív kapcsolatépítés időszakát éljük, a bizalmi tőke forrásvidékét pedig Közép-Ázsiában, a "rokontudatú" népek között találjuk meg.
Komoly előrelépésként értékelte, hogy a napokban Magyarország megfigyelő státuszt kapott a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlésében (TURKPA), miközben a szervezetet tömörítő államok élénken érdeklődnek hazánk iránt. Az együttműködések bővítésének fontos területe a "népi diplomácia", ezen belül is a testvértelepülési kapcsolatok rendszere - mondta.
Elchin Seidov, a moszkvai székhelyű Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Kongresszusa Kereskedelmi Bizottságának elnöke arról beszélt: az Eurázsiai Unió egy, a FÁK-nál nagyobb piacot nyitott meg az exportőrök számára. Ezt a lehetőséget Magyarországnak is ki kell használnia, ám szükség van az itteni és a FÁK országokbeli cégek közvetlen együttműködésére.
Kitért arra, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztését nehezítik az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, melyek szerinte alkalmatlanok az orosz-ukrán válság megoldására, ráadásul kedvezőtlen hatásuk az uniós országokat is sújtja.
Nagy Attila, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a magyar mezőgazdasági termékek keleti kivitele dinamikus növekedést mutat: a bővülés mértéke 2010. és 2013. között a FÁK államokba irányuló agrárexportban meghaladta a 40 százalékot.
A kivitel szerkezete egészséges és kiegyensúlyozott: egyenlő arányban jelennek meg benne a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a zöldség-gyümölcs ágazat termékei.
Szőcs Gábor, az Eximbank ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatója a pénzintézet kivitelt ösztönző tevékenységét ismertetve felhívta a figyelmet a kkv-szektort kiemelten segítő Exportélénkítési Hitelprogramra, amely az idén már 21 kereskedelmi bank közreműködésével és egymilliárd eurós keretösszeggel folytatódik.
Újdonságként kiemelte, hogy októbertől bevezetik a kártyaalapú folyószámla-hitelt és ugyancsak az ősz folyamán 8 városban nyitnak új vidéki kirendeltséget.
Gyabronka Tibor, a FÁK Üzleti Klub elnöke előadásában felidézte: a rendszerváltás előtt Magyarország exportjának mintegy 80 százaléka irányult a FÁK országokba, mely az 1990-es évek elején elenyésző szintre esett vissza. A klub elsődleges célja támogatni a hazai cégek térnyerését ebben a régióban.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) felmérése szerint az összes hazai kis és közepes vállalkozásnek mindössze fél százaléka, 2500 cég képes megjelenni a FÁK országok piacán. A kormányzat célja e számot tízerre növelni - mondta.
MTI
Lezsák Sándor szerint Magyarországnak értékteremtő és -közvetítő szerepet kell ellátnia Kelet és Nyugat között, nemcsak partnerei, hanem saját érdekei szem előtt tartásával.Mint mondta, a kormány ez irányú törekvéseinek eredményeként ma a Független Államok Közösségének (FÁK) országaival az intenzív kapcsolatépítés időszakát éljük, a bizalmi tőke forrásvidékét pedig Közép-Ázsiában, a "rokontudatú" népek között találjuk meg.
Komoly előrelépésként értékelte, hogy a napokban Magyarország megfigyelő státuszt kapott a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlésében (TURKPA), miközben a szervezetet tömörítő államok élénken érdeklődnek hazánk iránt. Az együttműködések bővítésének fontos területe a "népi diplomácia", ezen belül is a testvértelepülési kapcsolatok rendszere - mondta.
Elchin Seidov, a moszkvai székhelyű Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Kongresszusa Kereskedelmi Bizottságának elnöke arról beszélt: az Eurázsiai Unió egy, a FÁK-nál nagyobb piacot nyitott meg az exportőrök számára. Ezt a lehetőséget Magyarországnak is ki kell használnia, ám szükség van az itteni és a FÁK országokbeli cégek közvetlen együttműködésére.
Kitért arra, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztését nehezítik az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, melyek szerinte alkalmatlanok az orosz-ukrán válság megoldására, ráadásul kedvezőtlen hatásuk az uniós országokat is sújtja.
Nagy Attila, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a magyar mezőgazdasági termékek keleti kivitele dinamikus növekedést mutat: a bővülés mértéke 2010. és 2013. között a FÁK államokba irányuló agrárexportban meghaladta a 40 százalékot.
A kivitel szerkezete egészséges és kiegyensúlyozott: egyenlő arányban jelennek meg benne a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a zöldség-gyümölcs ágazat termékei.
Szőcs Gábor, az Eximbank ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatója a pénzintézet kivitelt ösztönző tevékenységét ismertetve felhívta a figyelmet a kkv-szektort kiemelten segítő Exportélénkítési Hitelprogramra, amely az idén már 21 kereskedelmi bank közreműködésével és egymilliárd eurós keretösszeggel folytatódik.
Újdonságként kiemelte, hogy októbertől bevezetik a kártyaalapú folyószámla-hitelt és ugyancsak az ősz folyamán 8 városban nyitnak új vidéki kirendeltséget.
Gyabronka Tibor, a FÁK Üzleti Klub elnöke előadásában felidézte: a rendszerváltás előtt Magyarország exportjának mintegy 80 százaléka irányult a FÁK országokba, mely az 1990-es évek elején elenyésző szintre esett vissza. A klub elsődleges célja támogatni a hazai cégek térnyerését ebben a régióban.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) felmérése szerint az összes hazai kis és közepes vállalkozásnek mindössze fél százaléka, 2500 cég képes megjelenni a FÁK országok piacán. A kormányzat célja e számot tízerre növelni - mondta.
MTI
Hozzászólások