Magyar-kínai tárgyalások kezdődtek a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról
Megkezdődtek a tárgyalások pénteken Budapesten a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, valamint a magyar kormány között a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel történő felújításáról; a beruházás költsége a becslések szerint 2,89 milliárd dollár lesz - tájékoztatta Szijjártó Péter az MTI-t.
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a beruházásnak kettős stratégiai jelentősége van: a közép-európai-nyugat-balkáni együttműködés egyik fontos láncszeme lesz, másrészt erősíti Magyarország célkitűzését, hogy a kínai áruk Nyugat-Európába juttatásának fő tranzitországa legyen a régióban.
A pireusi kikötő már kínai üzemeltetés alatt áll, így az odaérkező kínai árukat a Nyugat-Balkánon keresztül fogják Nyugat-Európába szállítani - hangsúlyozta az államtitkár.
A Budapest és Belgrád közötti 374 kilométeres vasúti pályából egy 40 kilométeres szerb szakaszt már modernizáltak, így 334 kilométer hosszan kell a vasútvonalat kétvágányúvá tenni, villamosítani és alkalmassá tenni a magas végsebességű közlekedésre.
A Magyar Fejlesztési Bank vezeti a pénzügyi tárgyalásokat, amelyek során a legfontosabb feladat a kivitelezésben való kínai részvétel arányának és a finanszírozási feltételeknek az összehangolása. Az előzetes becslések szerint a beruházás költsége 2,89 milliárd dollár lesz - közölte Szijjártó Péter.
Az államtitkár ismertette, a szakmai kivitelezési tárgyalásokért a MÁV felel, annak figyelembevételével, hogy az új vasútvonalnak három funkciót is el kell látnia: gyors nemzetközi személy-, illetve teherforgalmat kell bonyolítania, valamint a Magyarországon belüli és budapesti elővárosi forgalomban is előrelépést kell jelentenie.
Kína a tavalyi Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcstalálkozón, Varsóban ajánlotta fel, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoz létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére.
A MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója idén májusban írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. A vonatok menetideje így a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.
A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében Kína, Magyarország és Szerbia között kezdődő együttműködésről idén november 25-én állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel a Bukarestben megrendezett KKE-Kína csúcstalálkozón.
MTI
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a beruházásnak kettős stratégiai jelentősége van: a közép-európai-nyugat-balkáni együttműködés egyik fontos láncszeme lesz, másrészt erősíti Magyarország célkitűzését, hogy a kínai áruk Nyugat-Európába juttatásának fő tranzitországa legyen a régióban.A pireusi kikötő már kínai üzemeltetés alatt áll, így az odaérkező kínai árukat a Nyugat-Balkánon keresztül fogják Nyugat-Európába szállítani - hangsúlyozta az államtitkár.
A Budapest és Belgrád közötti 374 kilométeres vasúti pályából egy 40 kilométeres szerb szakaszt már modernizáltak, így 334 kilométer hosszan kell a vasútvonalat kétvágányúvá tenni, villamosítani és alkalmassá tenni a magas végsebességű közlekedésre.
A Magyar Fejlesztési Bank vezeti a pénzügyi tárgyalásokat, amelyek során a legfontosabb feladat a kivitelezésben való kínai részvétel arányának és a finanszírozási feltételeknek az összehangolása. Az előzetes becslések szerint a beruházás költsége 2,89 milliárd dollár lesz - közölte Szijjártó Péter.
Az államtitkár ismertette, a szakmai kivitelezési tárgyalásokért a MÁV felel, annak figyelembevételével, hogy az új vasútvonalnak három funkciót is el kell látnia: gyors nemzetközi személy-, illetve teherforgalmat kell bonyolítania, valamint a Magyarországon belüli és budapesti elővárosi forgalomban is előrelépést kell jelentenie.
Kína a tavalyi Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcstalálkozón, Varsóban ajánlotta fel, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoz létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére.
A MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója idén májusban írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. A vonatok menetideje így a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.
A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében Kína, Magyarország és Szerbia között kezdődő együttműködésről idén november 25-én állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel a Bukarestben megrendezett KKE-Kína csúcstalálkozón.
MTI
Hozzászólások