Miniszteri kerekasztal: a magyar gazdaság nem használta ki a lehetőségeit
A magyar gazdaság nem használta ki maximálisan az elmúlt két évtizedben az erőforrásaiban rejlő lehetőségeket, amelyek az elértnél nagyobb növekedést tettek volna lehetővé - vélekedtek a HBLF-konferencia miniszteri kerekasztalának résztvevői pénteken Budapesten.
Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere szerint az ország a kelet-közép-európai régió sereghajtója lett. Szerinte a magyar gazdaság erőforrásai gyorsabb fejlődést tettek volna lehetővé. Ennek okaként említette, hogy a rendszerváltáskori 50 százalék körüli újraelosztási ráta máig nem változott érdemben.
A lakosság és a vállalatok "masszív" adóztatása egyértelműen fékezi a gazdasági növekedést - fejtette ki. A nettó jövedelmek nem teszik lehetővé a beruházásokat, a megtakarításokat, a fogyasztás emelését - jegyezte meg, és úgy vélte az államháztartás átalakításában sem volt növekedést segítő intézkedés. "A túlterjeszkedő állam rányomja a bélyegét a magyar gazdaság fejlesztési lehetőségeire" - fogalmazott.
Véleménye szerint a hosszú távú fejlődéshez minimálisan az amortizációt meghaladó befektetésekre lenne szükség, ez a GDP-hez képest 20 százalékos részarányt jelentene, amitől "fényévekre" van az ország. Szavai szerint a gazdaságban csapódik le, hogy a rövid távú politikai érdekek minden hosszú távú szándékot felülírnak.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is úgy vélte, hogy a korábbi időszakban a gazdaság teljesítménye nem volt elég a versenyképességhez a magas újraelosztás mellett, ezért a költekezést mindig valamilyen külső forrásból fedezték. Az elmúlt években azonban az uniós forrásbeáramlás lefedi a teljesítményhiányt - mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet 2018-2020-tól megváltozik. Véleménye szerint sajátos versenyfutás alakult ki, hogy el tudunk-e jutni 2020-ig az egyensúlyi állapotig.
Az ország egyre növekvő összegeket költ az ország a gazdasági szektor támogatására, ami egyértelműen rontja a versenyképességet. A rövid távú relatív versenyképesség érdekében "feláldozzuk" a hosszú távú versenyképesség ügyeit - mondta. A következő években ezt a trendet meg kell fordítani - hangsúlyozta. Most kegyelmi állapot van, van lehetőségünk, nincs válság, adottak a feltételek a pályamódosításhoz - vélekedett.
Fellegi Tamás, az előző Orbán-kormány fejlesztési minisztere azt hangsúlyozta, hogy az üzlet alapja a bizalom, ebben Magyarország helyzete sok szempontból javult, de a kormányzati intézkedések egy része ezt rövid távon kedvezőtlenül befolyásolja, ami elriaszthatja a befektetőket.
A következő években meghatározónak kell lennie a befektetői bizalom erősítésének - hangsúlyozta. Ugyancsak kiemelt feladatnak nevezte a munkaerőpiaci helyzet javítását, illetve a közoktatás átalakítását.
(Forrás: MTI)
Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere szerint az ország a kelet-közép-európai régió sereghajtója lett. Szerinte a magyar gazdaság erőforrásai gyorsabb fejlődést tettek volna lehetővé. Ennek okaként említette, hogy a rendszerváltáskori 50 százalék körüli újraelosztási ráta máig nem változott érdemben.A lakosság és a vállalatok "masszív" adóztatása egyértelműen fékezi a gazdasági növekedést - fejtette ki. A nettó jövedelmek nem teszik lehetővé a beruházásokat, a megtakarításokat, a fogyasztás emelését - jegyezte meg, és úgy vélte az államháztartás átalakításában sem volt növekedést segítő intézkedés. "A túlterjeszkedő állam rányomja a bélyegét a magyar gazdaság fejlesztési lehetőségeire" - fogalmazott.
Véleménye szerint a hosszú távú fejlődéshez minimálisan az amortizációt meghaladó befektetésekre lenne szükség, ez a GDP-hez képest 20 százalékos részarányt jelentene, amitől "fényévekre" van az ország. Szavai szerint a gazdaságban csapódik le, hogy a rövid távú politikai érdekek minden hosszú távú szándékot felülírnak.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is úgy vélte, hogy a korábbi időszakban a gazdaság teljesítménye nem volt elég a versenyképességhez a magas újraelosztás mellett, ezért a költekezést mindig valamilyen külső forrásból fedezték. Az elmúlt években azonban az uniós forrásbeáramlás lefedi a teljesítményhiányt - mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet 2018-2020-tól megváltozik. Véleménye szerint sajátos versenyfutás alakult ki, hogy el tudunk-e jutni 2020-ig az egyensúlyi állapotig.
Az ország egyre növekvő összegeket költ az ország a gazdasági szektor támogatására, ami egyértelműen rontja a versenyképességet. A rövid távú relatív versenyképesség érdekében "feláldozzuk" a hosszú távú versenyképesség ügyeit - mondta. A következő években ezt a trendet meg kell fordítani - hangsúlyozta. Most kegyelmi állapot van, van lehetőségünk, nincs válság, adottak a feltételek a pályamódosításhoz - vélekedett.
Fellegi Tamás, az előző Orbán-kormány fejlesztési minisztere azt hangsúlyozta, hogy az üzlet alapja a bizalom, ebben Magyarország helyzete sok szempontból javult, de a kormányzati intézkedések egy része ezt rövid távon kedvezőtlenül befolyásolja, ami elriaszthatja a befektetőket.
A következő években meghatározónak kell lennie a befektetői bizalom erősítésének - hangsúlyozta. Ugyancsak kiemelt feladatnak nevezte a munkaerőpiaci helyzet javítását, illetve a közoktatás átalakítását.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások