MNB-alelnök: egyre több a digitális pénzügyi támadás (2. rész)
Felerősödtek a digitális pénzügyi támadások az utóbbi időben, a csalók egyre inkább közvetlenül az ügyfeleket célozzák meg a pszichológiai manipuláció és a megtévesztés szándékával - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Kiemelte: az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése és a kiberkockázatok hatékony kezelése érdekében az MNB oktatási és kommunikációs kampányt indít partnereivel. Az együttműködésben részt vesz a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság.
A kifinomult technikák révén a pénzügyileg tudatosabb ügyfelek is áldozattá válhatnak - hívta fel a figyelmet. A legelterjedtebb típus, hogy telefonon magánszemélyeket keresnek meg magukat banki alkalmazottnak kiadó csalók, gyakran gyanús utalásra vagy kártyás vásárlásra hivatkozva arra kérik az ügyfelet, hogy megtakarításait egy technikai számlára utalja át.
A bűnözők gyakran az interneten termékeket eladókat magukat vevőnek kiadva környékezik meg; ilyenkor álcsomagküldő oldalra irányítják az árust, ahol megszerzik a banki azonosítókat. Kandrács Csaba hozzátette, hogy a cégek sincsenek biztonságban, esetükben a "számlaváltásos csalás" terjedt el, amikor a csaló az ügyfél nevében banki szolgáltató cseréjére hivatkozva új helyre kéri az utalást, gyakran sürgetve az átvert felet.
Az alelnök rávilágított arra, hogy ugyan a hazai pénzforgalmi rendszeren belül a visszaélések aránya elenyésző, bőven egy százalék alatti, a csalások növekedési trendje dinamikus: miközben a banki átutalásos visszaélések száma 2019-ben még száz darabot tett ki, 2020-ban több mint ezret, 2021-ben már 2500-at is meghaladó esetet regisztráltak.
A kártyás fizetéseknél 2020 első negyedévében 15 ezer, tavaly az utolsó negyedévben 20 ezer visszaélést regisztráltak - mondta, jelezve, hogy az ügyfélszolgálatukhoz beérkezett jelzések megháromszorozódtak. A kibercsalások felerősödésében szerepet játszott, hogy a pandémia miatt nőtt a távmunkában dolgozók aránya, tíz-húsz évnyi ugrás következett be a digitalizációban, egyre többen intézik interneten a pénzügyeiket - hangsúlyozta. Ezen felül - folytatta - az orosz-ukrán háború hatására a gazdasági helyzet miatt egyre többen aktívan keresik a megfelelő pénzügyi megoldásokat legyen szó akár hitelről vagy megtakarításról.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy három éve foglalkoznak kiemelten az ügyfelek kiberbiztonságának erősítésével miután "a digitális ugrás" következtében jelentősen bővült az interneten banki ügyeiket intézők köre. Fontosnak nevezte a fiatalok és az idősebbek oktatását, hiszen a csalók áldozataivá válók gyakran megtakarításaik egészét elvesztik.
Korábban a zsebtolvajokra kellett figyelni, ma már az adatok védelme is ugyanilyen fontos; a banki adatokat az egyénnek magának kell megvédenie - hangsúlyozta. Csalásra utaló jel lehet, ha az ügyfelet sürgetik az ajánlattal, de az is, ha túlságosan jól járnánk az ügylettel; tipikus példa, ha valaki nem is lottózott, és megnyeri a főnyereményt - figyelmeztetett. Ha valaki azt gyanítja, hogy csalás áldozata lett, érdemes minél hamarabb jelezni azt a banknak - húzta alá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások