MNB: csak egy monetáris tanácstag szavazott kamattartásra
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai egy, a tartásra vonatkozó szavazat kivételével egyetértettek az alapkamat 15 bázispontos csökkentésével és egyúttal a kamatcsökkentési ciklus lezárásáról döntöttek a testület legutóbbi kamatdöntő ülésén. Ennek eredményeként újabb történelmi mélypontra, 1,35 százalékra csökkent alapkamat - derül ki az ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből.
A monetáris tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: az újabb alapkamat-csökkentési ciklus, ami a legutóbbi júliusi döntést is beszámítva öt hónapig tartott, véget ért, és az MNB a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
Matolcsy György szerint ezt az 1,35 százalékos alapkamatot tartja a jegybank egyensúlyi kamatnak a Magyar Nemzeti Bank vezetésének mostani tudása szerint.
Az alapkamat 1,5 százalékon való tartása mellett egy tanácstag, Cinkotai János voksolt, az alapkamat 1,35 százalékra történő csökkentése mellett nyolcan szavaztak, Balog Ádám, Báger Gusztáv, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László.
A jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A reálgazdaság a monetáris politika horizontján dezinflációs hatású marad, a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat. A magyar gazdaság sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.
Figyelembe véve a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésének továbbra is érvényesülő feltételeit, a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs kilátások és a reálgazdaság helyzete az irányadó ráta csökkentése, a kamatcsökkentési ciklus lezárása és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatott.
A tanácstagok megvitatták az inflációs és makrogazdasági folyamatokat. A monetáris tanács az alapkamat 15 bázispontos mérséklése mellett döntött, 8 csökkentésre és 1 tartásra vonatkozó szavazattal.
A tanácstagok túlnyomó többsége kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a monetáris transzmissziós mechanizmus több csatornája is erősödött, s ezáltal a monetáris politika hatása kiegyensúlyozottabbá, az irányadó ráta pedig hatásosságában jelentősebbé vált. Több tanácstag kiemelte azt is, hogy az óvatos kamatcsökkentéseket a megnövekedett jegybanki hitelesség tette lehetővé.
A tanács a beérkezett adatok alapján megvitatta az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjéből adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázatát is. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a másodkörös hatások kockázata érdemben csökkent, amit a beérkezett béradatok, az inflációs alapfolyamatok mutatói és a fogyasztóiár-index alakulása is alátámasztott.
A tanács tagok egyetértettek abban is, hogy a kamatcsökkentési ciklus lezárása időszerű lett a hazai inflációs alapfolyamatok és a másodkörös hatások kockázatainak csökkenése következtében. A monetáris tanács szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az inflációs cél középtávú elérésével.
MTI
A monetáris tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: az újabb alapkamat-csökkentési ciklus, ami a legutóbbi júliusi döntést is beszámítva öt hónapig tartott, véget ért, és az MNB a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
Matolcsy György szerint ezt az 1,35 százalékos alapkamatot tartja a jegybank egyensúlyi kamatnak a Magyar Nemzeti Bank vezetésének mostani tudása szerint.
Az alapkamat 1,5 százalékon való tartása mellett egy tanácstag, Cinkotai János voksolt, az alapkamat 1,35 százalékra történő csökkentése mellett nyolcan szavaztak, Balog Ádám, Báger Gusztáv, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László.
A jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A reálgazdaság a monetáris politika horizontján dezinflációs hatású marad, a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat. A magyar gazdaság sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.
Figyelembe véve a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésének továbbra is érvényesülő feltételeit, a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs kilátások és a reálgazdaság helyzete az irányadó ráta csökkentése, a kamatcsökkentési ciklus lezárása és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatott.
A tanácstagok megvitatták az inflációs és makrogazdasági folyamatokat. A monetáris tanács az alapkamat 15 bázispontos mérséklése mellett döntött, 8 csökkentésre és 1 tartásra vonatkozó szavazattal.
A tanácstagok túlnyomó többsége kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a monetáris transzmissziós mechanizmus több csatornája is erősödött, s ezáltal a monetáris politika hatása kiegyensúlyozottabbá, az irányadó ráta pedig hatásosságában jelentősebbé vált. Több tanácstag kiemelte azt is, hogy az óvatos kamatcsökkentéseket a megnövekedett jegybanki hitelesség tette lehetővé.
A tanács a beérkezett adatok alapján megvitatta az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjéből adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázatát is. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a másodkörös hatások kockázata érdemben csökkent, amit a beérkezett béradatok, az inflációs alapfolyamatok mutatói és a fogyasztóiár-index alakulása is alátámasztott.
A tanács tagok egyetértettek abban is, hogy a kamatcsökkentési ciklus lezárása időszerű lett a hazai inflációs alapfolyamatok és a másodkörös hatások kockázatainak csökkenése következtében. A monetáris tanács szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az inflációs cél középtávú elérésével.
MTI
Hozzászólások