MNB: kibercsalási ügyben nyert pert a Kúrián a Pénzügyi Békéltető Testület
A Kúria jogerős döntése szerint nem volt súlyosan gondatlan az az ügyfél, aki egy kibercsalóval osztotta meg bizalmas azonosítóit a valódira hasonlító hamis banki weboldalon, a banknak így meg kell térítenie a fogyasztó kárát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn.
A jegybank közleményében felidézte: egy ügyfél azért fordult az MNB-n belül működő, szakmailag független Pénzügyi Békéltető Testülethez, mert bankja elutasította anyagi megtérítési igényét.
Az ügyfél egy online apróhirdetési portálon akart egy terméket eladni, de kibercsaló "vevője" egy banki weblaphoz hasonlító adathalász internetes oldalra kalauzolta, ahol az ügyfél megadta bizalmas azonosítóit. Ezekkel a csaló az ügyfél számlájáról először 1 forint átutalását kezdeményezte, majd később nagyösszegű terhelés történt az ügyfél tudta vagy beleegyezése nélkül. A bank rendszere ugyanis megbízható partnerként mentette el az átutalás kedvezményezettjét, ez lehetővé tette, hogy a csaló ezután már erős ügyfélhitelesítés, illetve az ügyfél közreműködése nélkül további nagyobb összeget utaljon át.
A Pénzügyi Békéltető Testület ajánlásban hívta fel a bankot az ügyfél által jóvá nem hagyott fizetés összegének megtérítésére, mert szerinte nem áll fenn a fogyasztó súlyos gondatlansága, ami miatt a bank mentesülne a megtérítési kötelezettség alól. Az ügyfél ugyanis nem szerezhetett tudomást arról, hogy a kedvezményezettet megbízható partnerként is rögzítik, és nem láthatta előre a további jóvá nem hagyott utalás veszélyét.
Az ajánlást a bank perben támadta meg. Bár az elsőfokú bíróság a bank keresetét elutasította, a hitelintézet fellebbezése után a másodfokú bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a békéltetői ajánlást. A másodfokú bíróság szerint adatai kiadásával az ügyfél súlyosan gondatlanul járt el, ezért a banknak nem kell a kárát megtérítenie.
A békéltető testület a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelmével. A Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. Indokolása szerint a konkrét esetben az ügyfél nem láthatta előre az őt érő kárt, szándéka nem terjedt ki a partnermentésre, sőt arról semmilyen formában nem szerzett tudomást, ezért nem volt súlyosan gondatlan. A Kúria azt is kifejtette, hogy nem általában, hanem személyre szabottan kell vizsgálni, hogy egy ügyfél magatartása szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak minősül-e.
A Kúria ítélete útmutató lehet a most zajló további hasonló eljárásokban - hívta fel a figyelmet a jegybank. Az MNB adatai szerint évi tízezret meghaladó sikeres adathalász kibercsalás történik, amelyekben az óvatlan ügyfelek több milliárd forint kárt szenvednek. Ezek megelőzéséért a fogyasztóknak célszerű megismerni a folyamatosan változó internetes csalások módszereit és elkerülésük lehetőségeit, az MNB részvételével működő Kiberpajzs kezdeményezés honlapján, illetve az MNB weboldalán is hasznos tanácsok olvashatók erről - emelték ki a közleményben.
(Forrás: MTI)
A jegybank közleményében felidézte: egy ügyfél azért fordult az MNB-n belül működő, szakmailag független Pénzügyi Békéltető Testülethez, mert bankja elutasította anyagi megtérítési igényét.Az ügyfél egy online apróhirdetési portálon akart egy terméket eladni, de kibercsaló "vevője" egy banki weblaphoz hasonlító adathalász internetes oldalra kalauzolta, ahol az ügyfél megadta bizalmas azonosítóit. Ezekkel a csaló az ügyfél számlájáról először 1 forint átutalását kezdeményezte, majd később nagyösszegű terhelés történt az ügyfél tudta vagy beleegyezése nélkül.
A Pénzügyi Békéltető Testület ajánlásban hívta fel a bankot az ügyfél által jóvá nem hagyott fizetés összegének megtérítésére, mert szerinte nem áll fenn a fogyasztó súlyos gondatlansága, ami miatt a bank mentesülne a megtérítési kötelezettség alól. Az ügyfél ugyanis nem szerezhetett tudomást arról, hogy a kedvezményezettet megbízható partnerként is rögzítik, és nem láthatta előre a további jóvá nem hagyott utalás veszélyét.
Az ajánlást a bank perben támadta meg. Bár az elsőfokú bíróság a bank keresetét elutasította, a hitelintézet fellebbezése után a másodfokú bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a békéltetői ajánlást. A másodfokú bíróság szerint adatai kiadásával az ügyfél súlyosan gondatlanul járt el, ezért a banknak nem kell a kárát megtérítenie.
A békéltető testület a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelmével. A Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. Indokolása szerint a konkrét esetben az ügyfél nem láthatta előre az őt érő kárt, szándéka nem terjedt ki a partnermentésre, sőt arról semmilyen formában nem szerzett tudomást, ezért nem volt súlyosan gondatlan. A Kúria azt is kifejtette, hogy nem általában, hanem személyre szabottan kell vizsgálni, hogy egy ügyfél magatartása szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak minősül-e.
A Kúria ítélete útmutató lehet a most zajló további hasonló eljárásokban - hívta fel a figyelmet a jegybank. Az MNB adatai szerint évi tízezret meghaladó sikeres adathalász kibercsalás történik, amelyekben az óvatlan ügyfelek több milliárd forint kárt szenvednek. Ezek megelőzéséért a fogyasztóknak célszerű megismerni a folyamatosan változó internetes csalások módszereit és elkerülésük lehetőségeit, az MNB részvételével működő Kiberpajzs kezdeményezés honlapján, illetve az MNB weboldalán is hasznos tanácsok olvashatók erről - emelték ki a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások