Nagy István: a jövőben is ösztönözni kell a szójatermesztést (2. rész)
A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is - mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn, a Budapesten tartott Szója fórumon.
A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.
Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország deklarálta GMO-mentességét, ami piaci előnyt jelent. Cél, hogy legalább 100 ezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsanak elő, amivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból vagy fehérjenövényekből lehet kielégíteni. Bár jelentős növény a szója, ugyanakkor egyéb fehérjeforrásokat is be kell vonni a termesztésbe.
Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a világon tavaly 331-333 millió tonna szója termett, amely idén közel 20 millió tonnával nőtt. Az Európai Unióban (EU) "óriási" fehérjehiány van, 800-900 ezer hektáron termelnek szóját, ami 2,5 millió tonnát tesz ki, az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.
A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá többek között a legfrissebb kutatási eredmények, innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele, megosztása érdekében. Zászlós Tibor hangsúlyozta, hogy a tudásátadásnak nagy szerepe lesz a termesztés növelésében. A törekvések, mint például az országos fehérjeprogram, azonos irányba mutatnak a gazdaságpolitikával.
Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke az aláírást követően elmondta, hogy tavaly kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak majd el, az ágazati szereplők összefogásával. A program nemcsak a szójáról szól. A fórumon a magyar szója és fehérjenövénytermesztés érdekében kifejtett eddigi munkáért és az egyesületi célok megvalósulása érdekében folytatott szakmai tevékenységért hárman Seiwerth Gábor díjban részesültek, az elismeréseket az agráminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át.
A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország deklarálta GMO-mentességét, ami piaci előnyt jelent. Cél, hogy legalább 100 ezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsanak elő, amivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból vagy fehérjenövényekből lehet kielégíteni. Bár jelentős növény a szója, ugyanakkor egyéb fehérjeforrásokat is be kell vonni a termesztésbe.
Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a világon tavaly 331-333 millió tonna szója termett, amely idén közel 20 millió tonnával nőtt. Az Európai Unióban (EU) "óriási" fehérjehiány van, 800-900 ezer hektáron termelnek szóját, ami 2,5 millió tonnát tesz ki, az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.
A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá többek között a legfrissebb kutatási eredmények, innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele, megosztása érdekében. Zászlós Tibor hangsúlyozta, hogy a tudásátadásnak nagy szerepe lesz a termesztés növelésében. A törekvések, mint például az országos fehérjeprogram, azonos irányba mutatnak a gazdaságpolitikával.
Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke az aláírást követően elmondta, hogy tavaly kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak majd el, az ágazati szereplők összefogásával. A program nemcsak a szójáról szól. A fórumon a magyar szója és fehérjenövénytermesztés érdekében kifejtett eddigi munkáért és az egyesületi célok megvalósulása érdekében folytatott szakmai tevékenységért hárman Seiwerth Gábor díjban részesültek, az elismeréseket az agráminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások